Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról
2015. december 7. 18:41
„Niitaka jama nobore!” (Mászd meg Niitaka-hegyét) – adta ki a parancsot 74 évvel ezelőtt, 1941. december 7-én röviddel éjfél után Jamamoto admirális a már 11 napja kihajózó hat japán anyahajónak, amelyen 408 vadászgép várta, hogy felszálljon. A gyanútlan és teljesen elővigyázatlan amerikaiak elképedve látták, amint a Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-szigeteken lévő katonai támaszpontjuk fölé 7.48-kor 183 ellenséges gép száll, amelyet néhány perccel később újabb 171 vadászgép váltott fel. A radaron már korábban feltűnő pontokat a tiszt teljes bizonyossággal a már várt B-17-es köteléknek hitte. Az amerikai veszteség elsőre óriásinak tűnt: 188 repülőgép és 4 csatahajó semmisült meg, 2386 ember meghalt, míg japánoknak jóval szerényebb volt a veszteségük: 29 repülő és 55 pilóta. Az ázsiai birodalom azon terve, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját több évre kiiktassa, azonban mégsem vált be, ugyanis a túlzott japán óvatoskodás miatt elmaradt az infrastruktúrát és az üzemanyagraktárakat elpusztító harmadik hullám, valamint a fő támadási célpontnak tekintett három amerikai repülőgép-hordozó sem tartózkodott a kikötőben. Ennek ismeretében viszont kérdéses, hogy volt-e így értelme a támadásnak. Egy dolgot bizonyosan elértek a japánok: Amerika háborúpárti lett. Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról.
Korábban
A csatahajók nagy részét visszahozták a sírból
A japán támadás során nyolc amerikai csatahajót ért találat, azonban kettő kivételével (USS Utah, USS Arizona) mindegyiket megjavították, és néhány évvel később újra a haditengerészet kötelékében szolgáltak. A USS West Virginia és a USS California teljesen lesüllyedt a tenger fenekére, ám kiemelték. Kevesen tudják, de a japán vadászgépek sorozatlövői által a Pearl Harbor-i épületekben keletkezett golyónyomok egy részét a méltó emlékezés végett sohasem javították ki, így azok ma is láthatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.