Hét csapnivaló uralkodó a történelemből
2020. július 24. 15:51 Múlt-kor
Korábban
II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király, 1576-1612)
Habár az újabb kori történészek már kedvesebben bánnak Rudolffal, mint a korábbiak, továbbra is az európai történelem legkevésbé alkalmas uralkodói közt tartják számon.
Az Európa jelentős része felett parancsoló férfit gyakran akadályozták az uralkodásban melankolikus, depressziós epizódjai, ideje jelentős részét pedig nem kötelességeivel, hanem az alkímiában és az asztrológiában, valamint a művészetekben elmerülve töltötte.
Mindez még nem érdemelne különösebben kitüntetett figyelmet, az azonban annál inkább, hogy a keresztény Európa egyesítésének vágyálmával hosszú, értelmetlen háborút viselt az Oszmán Birodalom ellen (a tizenöt éves háború), fellépett az addig az augsburgi vallásbéke által nagyrészt pacifikált protestánsok ellen, majd a magyar rendeknek megtiltotta sérelmeik országgyűlési tárgyalását, ami a Bocskai-szabadságharchoz vezetett.
1605-ben a dinasztia többi tagja rávette Rudolfot, adja át a magyarországi ügyek intézését öccsének, Mátyásnak (a későbbi II. Mátyás királynak), aki a bécsi, illetve a zsitvatoroki békékkel pacifikálta a magyar és a török felet.
Rudolf nem tartotta helyénvalónak öccse engedékenységét, és újabb háborúra készült a törökök ellen, Mátyás azonban a rendek támogatását maga mögé gyűjtve végül arra kényszerítette bátyját, adja át neki a magyar, az osztrák, illetve a morva koronát.
Az uralkodói gyengeség pillanatában lehetőséget látva a cseh protestánsok is követelni kezdték jogaik visszaállítását, amit Rudolf 1609-es felséglevelében teljesített is a Cseh Királyság területén. Ez nem bizonyult elegendőnek, és Rudolf végül seregeit vetette be a cseh protestánsok ellen, akik Mátyás segítségét kérték.
Mátyás elfogatta bátyját, és 1611-ig a prágai Hradzsinban tartotta fogva, amikor is Rudolf a cseh koronát is átengedte öccsének. Egyetlen megmaradt uralkodói címe a valódi hatalommal nem bíró német-római császári cím volt, amelyet kilenc hónappal későbbi haláláig viselt.
Rudolf nemtörődömsége és gyakran sértődöttségből meghozott döntései ágyaztak meg az Európát hosszú időre felforgató, szintén a csehországi vallásszabadság kérdéséből 1618-ban megindult harmincéves háborúnak, uralkodói alkalmatlansága tehát hosszú árnyékot vetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.