Hazafias neveltetése miatt egy zürichi állásajánlatot is visszautasított Bánki Donát
2018. június 29. 13:55 Múlt-kor
A kavicsok vízbe esése, a szarvasbogár repte, a víz szétszóródása az öntözőrózsából: valamiből mindig tudott ihletet meríteni zsenialitásához a századforduló korának egyik legnagyobb magyar mérnöke és feltalálója, Bánki Donát. Következetes gondolkodásmódja, amellyel a legszokatlanabb feladatokat is meg tudta oldani, és amellyel a legbonyolultabb fogalmakat is képes volt elmagyarázni, tanítványai és kollégái szerint is csodálatra méltó volt. Logikus észjárása és páratlan megfigyelőképessége mind az egyetemi kutatás, mind a piacra szánt fejlesztések terén nagy segítségére volt.
Korábban
A későbbi tudós Löwinger Donátként született 1859. június 6-án Löwinger Ignác és Salzer Betti negyedik gyermekeként a Veszprém megyei Bánkon (ma Bakonybánk, Komárom-Esztergom megye). Édesapja körorvos volt, a szabadságharc alatt a világosi fegyverletételig katonaorvosként szolgált. Donát nyolc-kilenc éves kora körül a család Lovászpatonára költözött, ahol az édesapa munkája mellett tanította gyermekeit, így Donát a középiskolai tananyagot már otthon elkezdte átvenni. Hazafias nevelése miatt magyarosította később a nevét.
Középiskolába először Pápára, majd a budapesti V. kerületi főreáliskolába járt. A Királyi József Műegyetemen 1881-ben végzett. Negyedéves korában elnyerte az egyetem 100 forint értékű pályadíját, ez is közrejátszott abban, hogy a tanszéken maradt tanársegédként. Érdekes módon magát a gépészmérnöki oklevelet csak 1893-ban kapta kézhez. Apja nevelésének köszönhetően Bánki hazafias meggondolásból visszautasította a Műegyetemnél lényegesen jobb körülményeket felkínáló zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola hívását, hogy ott tanítson és kutasson.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. nyár számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap