Hat kevéssé ismert nő a középkorból, aki nem elégedett meg a neki szánt szereppel

Az első női drámaíró

Gandersheimi Hrotsvitha egy 10. századi szász kanonoknő volt, aki „Gandersheim erős hangjaként” aposztrofálta magát. Több nagy dologban ő volt az első: az első középkori drámaíró, egyben az első női, de ő volt az első német költőnő és az első német történetíró is.

Műveit I. (Madarász) Ottó császár családja tagjainak szánva írta. Hrotsvitha magasan képzett volt mind a quadriviumban (zene, számtan, geometria és csillagászat), mind a triviumban (nyelvtan, retorika és dialektika), valamint a kulcsfontosságú keresztény teológusok írásaiban is. Jól ismerte emellett a pogány római szerzőket, akiknek színdarabjai szerelmi viszonyokról és kérdéses erkölcsű nőkről szólva megtestesítették a korszak legrosszabb nőgyűlölő hiedelmeit. Hrotsvitha átvette ezeket a jó történetvezetésű, ámde erkölcstelen darabokat és morális például szolgáló drámákká alakította őket, tiszteletre méltó nőkkel és gyenge férfiakkal. Ezekben a lányok szembeszálltak azokkal, akik nem engedték nekik, hogy az általuk választott utat kövessék.

Hrotsvitha az ókor utáni első színdarabokat vetette pergamenre. Drámái magasztalják a nőket, az erős szüzektől a magukat Istenért feláldozni kész prostituált szentekig. Mi lehetett volna kívánatosabb egy buzgó középkori keresztény számára, mint a mennybe kerülni? Hősnői között találunk fiatal lányokat (köztük egy csupán nyolcévest is), akik dacosan kitartanak a pogány római hatóságok kínzásaival és megalázásaival szemben. Az egyik szent szűz így szól az erőszakos császárhoz: „Bolondnak neveztem, bolondnak nevezem, és bolondnak fogom nevezni, amíg élek.” Semmitől sem fél. Hrotsvitha felhasználja a nőgyűlölő sztereotípiákat – mint például hogy fizikailag gyengébbek a férfiaknál – a szöges ellentétük bizonyítására. Hrotsvitha hősnői között van két „bukott” is, akik a „szent szajha” archetípusra szolgálnak példaként, akik közül a leghíresebb Egyiptomi Szent Mária.

1. Az első női drámaíró
2. Jeruzsálem harcos védelmezője
3. A botrányos apáca
4. A vakmerő polihisztor
5. Egy középkori feminista
6. Aki rendet tartott a háborús káosz közepette

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése