Harminc év után láthatók újra Magyarországon a híres kárpátaljai festő művei
2017. március 22. 11:08 MTI
Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg kedden Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében. Az április 14-ig nyitva tartó kiállításon a művésznek olyan festményei, pasztelljei, grafikái és vázlatai láthatóak, amelyek a család, illetve magángyűjtők tulajdonát képezik.
Korábban
"A Máramarosszigeten 1912-ben született művész élete önmagában is rendkívüli, ugyanakkor magában hordozza a kárpátaljai magyarság sokszor abszurd, de mindig nehéz sorsát" - hangsúlyozta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kiállítás csütörtöki megnyitóján. Glück Gábor életét felidézve elmondta: a román és a szovjet hadsereg katonája is volt. Dolgozott munkás zászlóaljakban és építkezéseken. Budapesti műbútorasztalos-tanulóként figyelt fel rá Szőnyi István, akinek ajánlására esti tanfolyamon Magyar Mannheimer Gusztáv és Vesztróczy Manó tanítványa volt.
Élt Kisinyovban, majd Ungváron telepedett le. Magyar-zsidó származása a rejtőzködő antiszemita szovjet művelődéspolitikában nem jelentett előnyt, de 1958 elhozta számára az áttörést, ugyanis abban az évben a brüsszeli világkiállításon a Favágók című festményével ezüstérmet nyert, világhírt szerezve a kárpátaljai festőművészetnek. A Kárpátaljai Festőiskola egyedi, színes és kiemelkedő közösség, amelynek elismertsége túlterjed a régió határain - mondta Szász Jenő.
Vida László ungvári magyar konzul emlékeztetett arra, hogy Budapesten utoljára 30 évvel ezelőtt nyílt kiállítása Glück Gábornak. Kiemelte, hogy 1958-ban a brüsszeli világkiállításon az egész világ megismerhette művészetét. Monumentális, ezüstéremmel jutalmazott Favágók című munkáját két éven keresztül készítette - mondta, hozzátéve, hogy Glück Gábor művészetét csak később ismerték el: 1963-ban 51 évesen kapta meg az érdemes művész címet. A konzul emlékeztetett, hogy a festőművész születésének 105. évfordulója tiszteletére februárban jubileumi emlékkiállítás nyílt Ungváron a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban.
Erfán Ferenc, a Boksay József Szépművészeti Megyei Múzeum igazgatója elmondta: Glück Gábor szerény és tehetséges ember volt. Művein az ízlés, tudás, munkaszeretet és alázat mind kézzel fogható. Sárba Katalin galériavezető a megnyitón megosztotta Kopriva Attila művészettörténész, festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának gondolatait. Eszerint Glück Gábor munkássága stilisztikailag három periódusra osztható. Az 1947-ig tartó korai időszakára jellemző a visszafogott, barnás, pasztell színekkel megoldott figurális kompozíciók, tájképek és csendéletek csoportja. A képek hangulatának többsége nyomasztó.
1947-től 1965-ig terjed a posztimpresszionista korszak, amelyet dinamikus kompozíció, harsány színek merész használata és realisztikus formák jellemzenek. "Leginkább ebben a korszakban érezte elemében magát a festő" - idézte Kopriva Attila gondolatait a galériavezető, hozzátéve, hogy a kárpátaljai tájakat és portrékat ábrázoló munkáit a helyszínen, szabad ég alatt készítette. Tematikus képein a parasztok, munkások mindennapi életét örökítette meg. Harmadik korszakában a dekorativitás és az egymást kiegészítő színfoltok dominálnak. Sárba Katalin beszélt arról is, hogy Glück grafikai munkái ugyanolyan kifejezőek, mint festményei. Rajzain a vonal és a folt arányos kezelése megmutatja a művész magas intelligenciáját - mondta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 2024.10.03.
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására 2024.10.03.