Gyalogszerrel járta be Erdélyt a tanári hivatását soha fel nem adó Cholnoky Jenő
2021. július 5. 16:01 Múlt-kor
71 éve, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten Cholnoky Jenő földrajztudós, akadémikus, a magyar földrajztudomány egyik legjelentősebb alakja. Mind Kelet-Ázsiában, mind Magyarországon a vizek hidrográfiai vizsgálatában szerzett érdemeket, a nagy kínai folyók mellett a Balaton jellemzőinek feltérképezéséből is kivette részét.
Korábban
A középkori nemesi eredetű Cholnoky család fiaként látta meg a napvilágot Veszprémben 1870. július 23-án. Már gyermekkorától nagy érdeklődést mutatott a földrajz iránt, azonban veszprémi, illetve pápai középiskolai tanulmányai után édesapja nem a Budapesti Tudományegyetemre, hanem a Királyi József Műegyetemre íratta be. Indoklása állítólag az volt: „a tanárok mind szegények.”
Cholnoky így a Műegyetem vízépítési szakát végezte el, ami nagy mértékben meghatározta további pályáját. Később filozófiából is doktori fokozatot szerzett. Előbb a Műegyetemen Klimm Mihály vízépítő mérnökprofesszor mellett, majd 1894-től az eddigre már világhírű id. Lóczy Lajos mellett a Tudományegyetemen dolgozott tanársegédként.
Lóczy volt az, aki megbízta Cholnokyt azzal, hogy utazzon el Kínába, és térképezze fel a Kínai-alföld nagy folyóinak, valamint deltájuk hidrológiáját. Szerény, 1500 forintos ösztöndíja nagyrészt elment a Távol-keletre való eljutásra, így Kínában saját pénzéből vett egy dzsunkát, amellyel aztán a folyókat járta.
Kijelölt feladata mellett a kínai folyók mentén élő népekről a néprajz számára is értékes adatokat gyűjtött, és egy mandzsúriai lávamező felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Útinaplójába 1235 rajzot készített, köztük mérnöki pontosságú ábrázolásokat különböző vízépítési megoldásokról, amelyekkel útja során találkozott.
Tanulmányútját követően adjunktussá léptették elő, ekkor szerezte meg filozófiai doktorátusát is, továbbá magántanári minősítést is szerzett. 1905-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, és a földrajztanszék vezetését is megkapta.
Itt 15 éven át tanított, ezalatt Erdély földrajzát és természeti viszonyait is behatóan tanulmányozta (az egyik nyáron gyalog barangolta be az egész országrészt). 1910-ben a Spitzbergákra is elutazott, majd 1912-ben Teleki Pállal Észak-Amerikát járta be.
A román bevonulás elől 1919-ben menekült Budapestre családjával, itt a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba is beosztották, mint földrajzszakértőt. Tagja volt a Károlyi-kormány által létrehozott, a történelmi ország egyben tartásának célját zászlajára tűző Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL) nevű szervezetnek is.
1920-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 1921-ben tanszékvezető tanár lett a Tudományegyetemen, a kifosztott egyetemen újraélesztette a földrajzoktatást a két világháború között. 70 évesen, 1940-ben vonult nyugállományba.
A két világháború között elnöke volt a Magyar Turista Egyesületnek, illetve tevékeny szerepet vállalt a keletkutató Turáni Társaság, majd az ettől elkülönülő, kevésbé tudományos munkát végző Magyar Turán Szövetség munkájában (utóbbinak „nagyvezérévé” is választották).
A második világháború végét Balatonfüreden vészelte át, 1949-ben, a kommunista fordulatot követően politikai nézetei miatt az MTA megfosztotta tagságától, és az általa elnökölt Magyar Földrajzi Társaságot is feloszlatták.
Cholnoky Jenő élete során háromszor nősült: 1898-ban vette feleségül a nála három évvel idősebb Barrois Petronellát, akitől három gyermeke született: két fiú, Béla és Tibor (akik maguk is tudományos pályára álltak), valamint egy lány, Ilona. Első felesége 1917-ben, hosszú betegség után hunyt el Kolozsváron, a tudós nem sokkal később a 19 évvel fiatalabb Fink Idát vette feleségül.
1945 és a magyarországi harcok kettős tragédiát hoztak Cholnoky számára: februárban lánya vesztette életét Budapesten, míg a tavasszal Balatonfüreden szovjet katonák ölték meg második feleségét. Idős korára, 1946-ban harmadszor is megnősült, ekkor Vadas Jolánt vette feleségül. Néhány héttel nyolcvanadik születésnapja előtt, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20