Gazdag ajándékokkal bocsátotta útjukra megunt szeretőit Nagy Katalin cárnő

Szeretők körében a trónra

Amikor Katalin már megtehette, a rá jellemző ügyességgel szervezte meg szerelmi életét. Fia születése után békén hagyták, a gyermeket a kor szokása szerint nagyanyja, Erzsébet cárnő vette magához, s gondoskodott a neveléséről. Katalinnak nem sok öröme telt himlőhelyes, részeges férjében, aki mihelyt visszanyerte férfiúi képességeit, azt szolgálólányok kajtatására használta fel. Ezenfelül nyíltan vállalta kapcsolatát Jelizaveta Voroncova udvarhölggyel, így a hercegnő is kapcsolat után nézett: legkézenfekvőbbnek a körülötte szolgálatot teljesítő udvari gárdisták tűntek.

Először Andrej Csernisovval folytatott titkos magánlevelezést, ez a kapcsolat még plátói maradt. Ezt követően ismerkedett meg Szergej Szaltikovval, egy jóképű, 26 esztendős, előkelő családból származó udvari kamarással, „akinek a szépnemnél elért sikereinek nem volt se szeri, se száma”. Kapcsolatukat heves szerelmi szenvedély jellemezte, kedvesétől Katalin teherbe is esett, a gyermeket azonban 4 hónapos korában elvesztette.

Szaltikovot végül elvezényelték az udvartól, s következett a nemesi származású lengyel diplomata, a „daliás, jóképű, nemes és művelt” Stanislaw Poniatowski, akit az angol nagykövet mutatott be Katalinnak. A vonzalom kölcsönös volt, a 23 éves lengyel arisztokrata rendkívül szép férfi volt, ráadásul művelt, szelíd természetű és tiszta jellemű, a vele való kapcsolat a titkos fizikai érintkezéseken túl azt is jelentette Katalin számára, hogy új kedvesétől átfogó áttekintést kapott az aktuális nemzetközi politika folyamatairól.

Stanislaw Poniatowski

Időközben fontos változások játszódtak le a cári udvarban is. Egyre többen vélték úgy, hogy a beteges és részeges, botrányt botrányra halmozó, oroszul rosszul beszélő Péter alkalmatlan az uralkodásra, felesége, az udvarhoz, az emberekhez remekül alkalmazkodó, a nyelvet jól beszélő, az orosz szokásokat kifelé látványosan betartó Katalin viszont nála sokkal alkalmasabb lenne a trónra. Ezt az álláspontot elsősorban Besztuzsev-Rumin kancellár képviselte, őt azonban száműzték az udvartól.

Miután Poniatowskit is visszarendelték Lengyelországba, a hercegnőnek hamarosan új szeretője lett egy daliás gárdatiszt, a hétéves háború hőse, Grigorij Orlov kapitány személyében. A női szívek nagy hódítója nem származott előkelő családból, nagyapja még egyszerű sztrelec volt, de magas termetével, fizikai erejével, bátorságával rendkívül népszerű volt katonái körében is. Ez a későbbiekben nagyon fontosnak bizonyult Katalinnak, mivel a vele való kapcsolat magával hozta a gárda tagjainak támogatását is, akik Pétertől nem sok jót várhattak.

Grigorij Orlov kapitány

A cárevics több ízben tiszteletlen, durva volt Katalinnal, és azt hangoztatta, ha trónra kerül, elválik, és Voroncovát veszi feleségül. A kérdést az tette aktuálissá, hogy Erzsébet cárnő ekkoriban már nagyon sokat betegeskedett, majd 1761. december 25-én elhunyt. Katalin ekkor újból gyermeket várt, ám mindenki számára világos volt, hogy ennek a gyermeknek valójában Grigorij Orlov az apja.

Ekkor vette kezdetét Katalin III. Péter néven trónra lépő férjének 186 napos uralkodása – vagy inkább ámokfutása. Bár az új cár nagynevű névrokona hagyományait kívánta folytatni, s óriási ambícióval lépett a trónra, annyira szerencsétlenül politizált, hogy alig fél év alatt magára haragította az egész országát, ráadásul külpolitikailag is kudarcot vallott. Feleségével való kapcsolata sem javult, válási szándéka egyre szélesebb körben vált ismertté, mindenütt Voroncovával jelent meg, ezzel környezete és a külföldi követek gúnyolódását váltotta ki, mert szíve választottja – finoman fogalmazva – nem tündökölt szépségével.

III. Péter cár

T. Bolotov memoáríró, amikor a kegyenc udvarhölgyet megpillantotta, így összegezte benyomásait: „Ah! Istenem, hogy lehetséges ez? Hogy lehet, hogy ilyen kövér, esetlen, durva arcú, csúnya és hervadt nőt szeret – és ilyen erősen szeret az uralkodó?” Túl ezen, Péter minden alkalmat megragadott, hogy nyilvánosan is megalázza a feleségét.

Úgy tűnt, hogy Katalinra előbb-utóbb kolostor, száműzetés vagy még rosszabb, halál vár, ezért, amikor a gárda és az orosz társadalom többsége szembefordult Péterrel, Katalin teljes szívével támogatta az összeesküvést, és a XVIII. századi orosz történelem sokadik gárdapuccsával 1762. június 28-án átvette a hatalmat. II. Katalin néven koronázták cárnővé. Az államcsínyben szerelme, Orlov, annak testvérei, valamint a gárda is kulcsszerepet játszottak. A bukott uralkodót Ropsa erődjébe zárták, ahol máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták.

1. Szerelmi élet helyett játék ólomkatonákkal
2. Szeretők körében a trónra
3. „Egyetlen napot sem tudok szerelem nélkül élni”
4. „Ez a fiú a többiekhez képest egy angyal”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán