„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város
2015. augusztus 24. 08:23
Létezik egy romváros Jordániában, amely egyedülálló történetével, sziklába vájt, lélegzetelállító épületeivel és a köré épülő mítosszal még manapság is évente turisták százezreit vonzza. A nabateusok ősi fővárosa, a Holt-tenger és az Akabai-öböl között fekvő Petra szűk völgyszorosok által szegélyezett, vöröslő sziklák között elhelyezkedő építészeti csodái még az ilyesfajta esztétikai élményre kevésbé fogékony látogatókat is garantáltan ámulatba ejtik. A romoknál többek között Arábiai Lawrence is megfordult, Steven Spielberg pedig itt forgatta az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmjének egyes jeleneteit. A város azonban nem örvendett mindig ekkora népszerűségnek. Neve a közép- és kora újkor hosszú évszázadai alatt teljesen feledésbe merült, és egy szerencsés véletlen kellett ahhoz, hogy ismét felfedezzék. Ha Petra újkori történetének kezdőpontját keressük, két évszázadot kell visszamennünk az időben.
Korábban
Váratlan felfedezés
1812. augusztus 22-én Ibrahim ibn Abdalláh sejk maga sem hitte el, hogy valóban a régóta keresett Petra városa előtt áll. Bár próbálta palástolni zavarát, beduin kísérője így is gyanúsnak találta viselkedését. A sejk megijedt, hogy felügyelője talán rájön: utazótársainak hangoztatott céljával ellentétben nem azért tett kitérőt, mert kecskét szeretne áldozni Áron próféta közeli sírjánál. A vallási célt fedőtörténetként használó, a Közel-Kelet kies sivatagjait felvett nevével beutazó zarándok valójában ugyanis nem volt más, mint Johann Ludwig (Jean Louis) Burckhardt, egy 27 éves svájci kalandor.
A fiatalember angliai útja során került kapcsolatba az afrikai kontinens ismeretlen kincseinek felfedezésére létrejött African Association nevű szervezettel. Az egyesülettől egy Egyiptomból a Szaharán át vezető, a Niger folyó forrásvidékének felkutatását célul kitűző expedíció vezetésére kapott megbízást. Burckhardt először a Közel-Keletre utazott, hogy elsajátítsa az iszlám hit- és jogrendszer, valamint az arab nyelv fortélyait (arabul már Cambridge-ben elkezdett tanulni), mivel úgy gondolta, így könnyebben tud majd érvényesülni az őslakosok között, akik a terület kincseire áhítozó, mohó hitetlennek tekintettek minden nyugati utazót.
Burckhardt 1809-ban érkezett Szíriába. Tanulmányai mellett számos felfedezőútra is szakított időt, és Palesztinától kezdve, Libanonon keresztül egészen Egyiptomig bejárta a Közel-Kelet számos vidékét. 1812-ben Názáretből indult el Kairó felé egy csoport kereskedővel, és útközben a helyi lakosoktól hallott a Mózes testvére, Áron próféta sírja közelében fekvő különös romokról. Miután megtalálta Petrát, valóban feláldozott egy kecskét a sírnál, majd a gyanú elhárítása érdekében visszament társaihoz, és folytatta útját Kairóba. 1817-ben, az egyiptomi fővárosban halt meg vérhasban. Sohasem tért vissza Petrába.
A felfedezés híre gyorsan terjedt, és számos európai kutatót vonzott a Közel-Keletre. Bár kockázatos volt az út, mivel a helyi beduin törzsek nem fogadták túlzott lelkesedéssel a látogatókat, rengeteg tudós, költő és kalandor kereste fel Petra romjait. John William Burgon brit költő 1840-ben egyenesen versben örökítette meg a romváros szépségeit – annak ellenére, hogy sohasem járt a helyszínen. „Rózsavörös város – feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – olvasható Petra című művében, amely szerzőjének meghozta az ismertséget.
A romváros hírneve egyre nőtt. Népszerűségéhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy – bár lenyűgöző épületeit mindenki csodálta – történetéről keveset tudtak. Ezt lovagolták meg a helyi arab idegenvezetők, akik mindenféle csodás történetekkel fűszerezték a tényanyagot, és az ekkoriban szárnyra kapó legendák sokszor még manapság is felbukkannak. Pedig a város története mítoszok nélkül is lenyűgöző.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Hét híres jóslat
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
