Farepülők és fantomhadosztályok is kellettek a D-nap sikeréhez

Az elvetett Pöröly-hadművelet

1940. június 22-én, amikor a Wehrmacht Franciaország teljes elfoglalását ünnepelte, egy kisebb brit erő már rajtaütést hajtott végre Boulogne kikötőjénél. A helyszínválasztás jelképes volt, ugyanis másfél évszázaddal azelőtt ott gyűjtötte össze Napoléon inváziós seregét, amely csak a megfelelő tengeri fölényre várt, hogy lerohanja a Brit-szigetet. Churchill 1944 nyaráig több mint száz hasonló akcióra adott parancsot, éreztetve, hogy a szövetségesek nem tettek le Franciaország felszabadításáról.

Az Egyesült Királyság ráadásul ekkor még egyedüli nagyhatalomként vívta a háborút, sőt, 1940-ben még valószínűbbnek tűnt, hogy a németek szállnak partra Angliában, mintsem fordítva. A szovjet-német háború kitörésével új pártolója akadt a „második front” megnyitásának: Sztálin először 1941. július 19-én terjesztette be kérését Churchillnek, amit minden további találkozó alkalmával megismételt. Őfelsége miniszterelnöke azonban tudta: Anglia egyedül nem elég erős, hogy visszafoglaljla Franciaországot. Amikor Churchill augusztusban találkozott Franklin D. Roosevelt amerikai elnökkel (az akkor még brit domínium) Új-fundland Argentia-öböljében, már az esetleges amerikai hadbalépés kapcsán ez az ok elhárulni látszott.

Az USA végül Japán agressziója nyomán lépett be a háborúba, s mivel a Csendes-óceánon több veszély leselkedett rá, mint Európa felől, Churchillnek Washingtonba kellett utaznia két héttel a Pearl Harbort ért támadás után, hogy meggyőzze Rosseveltet az európai hadszíntér fontosságáról („Germany first-thesis”). Az 1942 januárjába átnyúló konferencián (amely az „Arcadia” fedőnevet kapta) a közös hadseregirányítást is tető alá hozták. Január 26-án már meg is érkezett az első amerikai katonai kontingens Belfast kikötőjébe.

Már tavasszal megjelent az angol fővárosban George Marshall amerikai tábornok, hogy megtervezze a partraszállás menetrendjét. Kollégáival kidolgozta a Conetin-félsziget mihamarabbi rajtaütésszerű elfoglalását, melynek „tövénél” beásva magukat a szövetségesek kitelelhettek volna, várva a megfelelő pillanatot, hogy kitörjenek kelet felé. A britek azonban ésszerű érveket hozva elvetették a Pöröly-hadműveletet („Operation Sledgehammer”).

1. Az elvetett Pöröly-hadművelet
2. „Elő-partraszállás”
3. Miért éppen D-nap?
4. A meglepetés ereje

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 
• Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált