A lázadó rádiós, akit hiába keresett a Gestapo – álhírek a II. világháborúban
2017. március 8. 13:54
Az ellenség megtévesztése és a pszichológiai hadviselés egyidős a háborúk történetével. Az álhírek terjesztésének különösen nagy szerepe volt a második világháború éveiben, amikor mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak igyekeztek demoralizálni a másik fél katonáit. Pletykák, erotikus képek és hamis hadijelentések egyaránt a propagandisták eszköztárának részei voltak.
Korábban
Mindig csak hűlt helyét találták
1941. május 23-án, pontban délután 16:48-kor az állásaikban várakozó és idejüket jobbára rádiózással töltő német katonák különös dolognak lehettek fültanúi. Egy rövidhullámú rádiófrekvencián ekkor sugározta első adását Gustav Siegfried Eins, a Főnök. A műsort, amely innentől kezdve naponta új adással jelentkezett, egy nyugalmazott porosz katonatiszt vezette, aki mélyen elkötelezett volt a nemzetiszocialista eszme és Adolf Hitler személye iránt. Épp ezért volt rendkívül meglepő hallgatósága számára, amikor néhány perccel a műsorkezdést követően óriási lendülettel kezdte el szidalmazni a német náci párt magas rangú vezetőit és a Wermacht főtisztjeit. Állításai szerint a német politikai- és hadigépezet legfelsőbb körei tömve voltak inkompetens, perverz és lusta emberekkel, akik csak a saját élvezeteiknek éltek és csak saját gazdagodásukkal törődtek, miközben a bátor katonák hősiesen harcoltak Németország és a Führer ellenségeivel.
Rögtön első adásában kikelt “az első nehézségek után azonnal fehér zászlót bontó és a részeg, szivarozó zsidóhoz, Churchillhez menekülő” Rudolf Hess ellen, aki korábban Hitler helyettese és legközelebbi bizalmasa volt. Adását egy hosszú számsor felolvasásával zárta, ami egy kódolt üzenet volt bajtársa, Gustav Siegfried Achtzehn számára. Az egyértelműen álnevet használó rádiós igazolni látszott a náci pártvezetők egyik legnagyobb rémálmát: belső ellenzék szerveződött a hadsereg tisztjeiből.
A Főnök adásvégi titkos üzeneteit felkészült náci kódfejtők kisebb serege várta nap mint nap. Az üzenetek általában egy helyszínt jelöltek – például egy mozit vagy egy villamosmegállót –, ahova aztán a náci titkosrendőrség, a Gestapo emberei szélsebesen odaviharzottak. De épp úgy ahogy az első alkalommal, úgy két és fél évvel később, az utolsó adás alkalmával is csak hűlt helyét találták már az összeesküvőknek. Kudarcuk oka meglehetősen prózai volt: a titkos találkozókra sosem került sor. Összeesküvés sem szerveződött a Wermacht sorain belül. Sőt, még maga a Főnök sem létezett.
Gustav Siegfried Eins valójában Peter Seckelmann volt, egy német újság- és regényíró, aki 1938-ban emigrált Angliába a nácik elől. Minthogy jól ismerte a németországi és a náci párt belső viszonyait, a második világháború évei alatt a brit Politikai Hadviselési Igazgatóság (PWE) munkatársaként működött és feladata az volt, hogy a német katonák közt igen népszerű rádióműsora révén folyamatos propagandával bomlassza a Wermacht egységét és leépítse a katonák feletteseik iránti bizalmát.
A Smithsonian cikkéből kiderül, hogy a Főnök rádióműsora nem az egyetlen propagandafogás volt a britek részéről. A PWE Winston Churchill miniszterelnökké választását követően kezdett el teljes erőbedobással működni. Élére 1941 augusztusában az akkor 37 éves újságíró Denis Sefton Delmer került, aki korábban a BBC német nyelvű adásának hírolvasójaként dolgozott és személyesen is ismerte Hitlert. Vezetése alatt több német “álrádió” is indult, amelyek külön-külön célozták meg a Franciaországot megszálló és a Németországban állomásozó katonákat, de külön adás szólt a náci tengeralattjárók legénységei számára is. Az adásokban ügyesen keveredtek a náci vezetőket mocskoló pletykák, az aktuális hadi helyzetről szóló valós, vagy épp csak kicsit módosított tudósítások és a teljesen valótlan állítások is. A hamis híreket azonban nem csak rádiókon keresztül, hanem nyomtatott formában is terjesztették. A PWE nyomdája folyamatosan gyártotta a német nyelvű újságokat és szórólapokat, amelyeket aztán brit bombázórepülők juttattak el a front német oldalára.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2015/nyár](/ih0Ax/label/.cut-640x400/643.jpg)
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.