Elhibázott döntések, mindent eldöntő rohamok: a középkor 9 sorsfordító ütközete
2018. szeptember 18. 15:56 Múlt-kor
Korábban
Hastings (1066)
Az angol történelem leghíresebb dátuma azé a csatáé, amely az ország normann hódítását eredményezte. Gondos és óriási léptékű előkészületek után Vilmos, Normandia hercege, az angol trón követelője partra szállt Pevenseynél, majd október 14-én harcba bocsátkozott II. Harold királlyal.
Az angolok fáradtak voltak, de magas harci kedvvel bírtak, miután három héttel korábban a norvégok felett arattak győzelmet a yorkshire-i Stamford Bridge-nél. Innen erőltetett menetben érkeztek Hastingshez, ahol felálltak egy domb tetejére és felvették megszokott, összezárt pajzsos alakzatukat. Körülbelül 10 000-en lehettek a körülbelül 7000 normannal szemben.
Miután a normann nehézlovasság nem tudta áttörni az angolok vonalait, visszavonulást színlelt, melynek hatására az angol alakzat megtört. A normannok ezt követően visszafordultak, és megtizedelték ellenségeiket. A csatában II. Harold is elesett – hogy pontosan hogyan, vita tárgyát képezi. Lehetséges, hogy egyszerűen levágták, a bayeux-i kárpit ábrázolása szerint viszont nyílvessző fúródott a szemébe – ez azonban szimbolikus büntetés is lehet, Vilmos szerint ugyanis Harold korábban megesküdött neki, hogy nem foglalja el a trónt.
A közhiedelemmel ellentétben nem ez volt az Anglia elleni utolsó jelentős invázió – 1216 májusában a János király (Földnélküli János) ellen lázadó nemesek az országba hívták Lajos francia herceget, hogy vegye át a király helyét, ha el tudja foglalni az országot. Lajos hadjárata nem volt sikeres, de Anglia területének fele egy éven át az ő fennhatósága alatt állt.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0efef7ffc653c48ab0da18473f64b78b.gif)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/782.jpg)
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap