Egyszerre volt a vágy és a viszolygás tárgya a luxus az ókori Hellászban

Ajándékok az isteneknek

Ennek a viszonynak hosszú időre visszanyúló története volt. Az i. e. 7. és 6. századokban az arisztokrata családok hatalomért való versengéséről szólt az athéni közélet, ebbe pedig beletartozott az egyre extravagánsabb állatáldozatok bemutatása, illetve az egyre költségesebb temetések rendezése.

Ezzel párhuzamosan azonban a városállam kevésbé tehetős lakói közül egyre többen nem csupán elszegényedtek, de adósrabszolgaságba kerültek. A helyzet belharcokhoz vezetett, amelyet aztán Szolón és más híres törvényhozók csillapítottak le – nem véletlenül vették célba az ő rendelkezéseik is a pazarló költekezést, gyakran a legapróbb részletekig elmenő pontossággal. Szolón a feljegyzések szerint még azt is megszabta, milyen hosszú lehet a temetéseken használt, nádból font szőnyeg.

Arany temetkezési diadém Mükénéből, i. e.1600–1500.

A szabályozások ellenére azonban a vagyoni helyzet miatti társadalmi megosztottság továbbra is fennállt. A belső feszültségek további belharcokhoz, illetve egymást merényletek útján váltó zsarnokok sorához vezettek, majd – Kleiszthenész vezetésével – az i. e. 6. század végén bevezették a ma is ismert athéni demokráciát.

A jogi egyenlőségen alapuló társadalmi rendszerben nehéznek bizonyult a vagyoni különbségeket kezelni – ahogy napjainkban is az.

Ókori görög váza temetési jelenettel

Az athéniak egyfelől arra igyekeztek ügyelni, hogy a luxus mindenkit szolgáljon, mindenkinek legyen belőle valami része: e célt szolgálta például a Parthenón megépítése, ami a város közös óriási vállalkozása volt, illetve az egy-egy tehetős személy által finanszírozott grandiózus színházi előadások, illetve a hasonlóképp „örökbefogadott” hadihajók, amelyek közül egy-egy fenntartásának költségeit magukra vállalhatták.

Halászt ábrázoló görög freskó i. e. 1500 tájáról

A gazdagság egyesítette az athéniakat az egyik legszentebb tevékenységükben is: a rituális áldozatok bemutatásában. Az állati hús az ókorban a legdrágább árucikkek közé tartozott, az átlagember pedig legkönnyebben a nagy, fesztiválszerű vallási ünnepeken juthatott hozzá, ahol számos állatot áldoztak az isteneknek, majd a húsukat szétosztották – szintén a leggazdagabb polgárok jóvoltából.

1. Tisztelet és gyűlölet
2. Ajándékok az isteneknek
3. A megkülönböztetés módja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai