Egy ókori transzplantációt mutathat be a 14. századi festmény
2016. június 22. 15:09
Egy viszonylag ismeretlen, középkori itáliai festő, Matteo di Pacino jelenleg egy múzeumban található, 14. századi festményén, amely egy oltárkép alapja volt, a kutatók egy 5. századi történet egyik különleges elemét fedezték fel, amely szerint egy amputált lábú ember új végtagot kapott. A szakértők szerint ez lehet a legkorábbi, transzplantációt bemutató ábrázolás.
Korábban
„A történelmi források a gyógyulást egyfajta csodaként írják le, amely i. sz. 474-ben történt” – mondta Antonio Perciaccante, a Gorizia kórház belgyógyásza a Discovery Newsnak. A hagyomány szerint a két évszázaddal korábban élő Szent Damján és Kozma a kilikiai Aegeában voltak orvosok, munkájukért azonban sohasem fogadtak el pénzt. Az egyik történet szerint egy betegnek le kellett vágnia a lábát, amelyet egy elhunyt etióp egészséges lábával helyettesítettek. Az etióp koporsójába pedig a beteg lábát helyezték.
Perciaccante, valamint paleopatológus és antropológus kollégái alaposan megvizsgálták a festményt, és igyekeztek belőle kitalálni, miért kellett a beteg lábat levágni. „Az amputált láb kinézetre ödémásnak, valamint felpuffadtnak tűnik, és valószínűleg kellemetlen szaga is lehetett már, a fekélyes sebek pedig már vizesedni kezdtek” – írták a szakértők a Journal of Vascular Surgery című tudományos folyóiratban.
„A látottak alapján arra következtethetünk, hogy a férfi jobb lába üszkösödésnek indult” – vonták le a következtetést. A szentek életével foglalkozó 18. századi könyv szerint a beteg minden bizonnyal egy, a szentek nevére felszentelt templom betege lehetett.
A csodálatos gyógyulás történetétől függetlenül a festmény pontos képet ad arról, hogy a korabeli orvostudomány már pontosan tudta, hogy az üszkösödésre a legjobb gyógymód a beteg végtagjának elkerülhetetlen amputációja. Külön érdekes, hogy a 14. században már a transzplantáció fogalma is előkerülhetett, amelyről gyakorlatilag csupán az 1900-as években beszélhetünk.
Raffaella Bianucci sejtése szerint az 5. században egyfajta transzplantációt, vagyis szervátültetést akartak végrehajtani a beteg és az egészséges láb megcserélésével. Természetesen abban a korban, az orvostudomány színvonalán, valamint az emberi testről alkotott kezdetlegesebb kép miatt a művelet sikerességére csekély esély volt, és a szervezet kilökhette az idegen testet, fejtette ki. Az ima azonban segíthetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Házy Erzsébetről rózsafajtát és tehetségkutató énekversenyt is elneveztek
- Ezer forintot ajánlottak Déryné Széppataki Róza, az első magyar primadonna csókjáért
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot
- Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley
- Sikeresen ösztönözte az amerikai nőket a munkába állásra Szegecses Rózsi
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.