Egy ház bontásakor került elő az első auschwitzi deportálás menetrendje
2016. június 15. 11:24
Az Auschwitz-Birkenau Alapítvány birtokába került annak a különvonatnak a menetrendje, amely a haláltábor első 728 lengyel foglyát szállította a dél-kelet-lengyelországi Tarnówból. A dokumentumot az első deportálás 76. évfordulóján, kedden mutatták be.
Az alapítvány tavaly egy magánszemélytől szerezte meg az egyik krakkói külvárosi ház lebontásakor előkerült iratot. A keddi auschwitzi megemlékezésen a dokumentumot az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke, Agnieszka Molenda mutatta be. Mint elmondta, az irat az első deportálás harmadik forrásdokumentumának számít. Eddig a deportált foglyok két, Tarnówban és Auschwitzban összeállított listája volt a kutatók birtokában.
Az egykori keleti vasutak krakkói főigazgatósága (Generaldirektion der Ostbahn in Krakau) által 1940. június 11-én kiállított négy oldalas dokumentum szerint a különvonatot a náci Németország biztonsági rendőrsége, a Sicherheitspolizei krakkói parancsnoka rendelte meg. A Tarnówból Auschwitzba haladó különvonat, valamint a visszafelé haladó üres vonat számára kiadott 571-es számú menetrend szerint a vagonok a Tarnów-Krakkó-Trzebinia-Auschwitz útvonalon haladtak óránkénti 60 kilométeres sebességgel. Míg a Tarnówból induló vonat 500 tonnát nyomott, visszafelé 400 tonna volt a súlya.
Lengyelországban az első lengyel deportálás emlékére 2006 óta tartják a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját június 14-én. Tavaly egy parlamenti határozat értelmében a német jelzővel egészítették ki a táborok - és egyúttal az emléknap - meghatározását, utalva az UNESCO által 2007-ben jóváhagyott névváltoztatásra, amelynek értelmében az auschwitzi haláltábor a nemzetközi szervezet világörökségi listáján Auschwitz-Birkenau német náci koncentrációs és megsemmisítő táborként szerepel.
Az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút, már csak néhányan vannak életben közülük.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak, 1,1 milliónyian érkeztek oda.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap