Cukorbaj következtében levágott nagylábujj miatt készítették a 3 ezer éves protézist
2017. június 23. 14:03
A Bázeli Egyetem egyiptológusai más szakértők segítségével újra megvizsgálták a világ legrégebbi ismert, közel 3 ezer éves protézisét, egy fából készült nagylábujjat. A protézisre a thébai nekropolisztól nem messze található Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhely egyik női sírjában bukkantak rá még 2000-ben. A területet jelenleg a legmodernebb eszközök segítségével vizsgálják át.
Korábban
A nemzetközi csapat modern mikroszkópokkal, röntgentechnikával és komputertomográfiával vizsgálta meg a protézist. A kutatók megállapították, hogy a műlábujjon többször is eszközöltek kiigazításokat, hogy pontosan illeszkedjen tulajdonosa, egy pap lánya lábára, aki valószínűleg cukorbaj következtében fellépő üszkösödés miatt veszítette el jobb lábának nagyujját. A tudósoknak emellett sikerült rekonsturálniuk, hogy a protézis milyen anyagból és hogyan készült. A kutatásban a kairói Egyiptomi Múzeum (felfedezése után ide vitték a protézist), valamint a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézete munkatársai is részt vettek.
A műlábujj, amely a Kr. e. 1. évezred utolsó századaiból származik, egy olyan mester kézügyességét dicséri, aki nagyon is tisztában volt az ember fiziognómiájával. A mesterségbeli tudás különösen a protézis méretének változtathatóságában, valamint az azon lévő szíj erős felépítésében érthető tetten. A tény, hogy a protézis ilyen fáradságos és aprólékos munkával készült, arra utal, hogy tulajdonosa a természetes megjelenést, az esztékikumot és a kényelmet is fontosnak tartotta, és szerencséjére volt is olyan szakember, aki a műlábujj megalkotásával ezt biztosítani is tudta számára.
A vaskorból származó protézist egy kifosztott sírban találták meg, amelyet egy még korábbra datálható, régóta üresen álló kápolna kőzetébe vájtak a Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhelyen található dombon. A kápolna a Kr. e. 15. századból származó monumentális sziklasírok egy csoportjának képezte részét, amelyet a felső rétegek számára építettek. A Bázeli Egyetem szakértői 2015 vége óta tanulmányozzák az ősi elittemetőt, valamint annak környékét.
A legkorábbi Sejh Abd el-Kurna-i sírok a Kr. e. 2. század elejére datálhatók, a temető azonban a Kr. e. 15. században élte „virágkorát” – ha lehet ilyesmiről beszélni egy temető esetében. A sziklába vájt építményeket számos alkalommal újra felhasználták, és legalább részleteikben újraformálták a Kr. e. 1. évezred folyamán. Jóval később lakásokként is felhasználták a sírokat, főként helyiek – a folyamat a korai keresztény remetékkel kezdődött, és csak a 20. században ért véget.
A Svájci Nemzeti Tudományos Alap által finanszírozott projekt során mikroanalatikus, tudományosan megalapozott módszereket, valamint precíziós technológiát és fotográfiát is használtak. A Bázeli Egyetem tudósai a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich (ETH, magyarul Szövetségi Műszaki Főiskola) geodéziában és geológiában jártas szakemberivel karöltve tudományos úton vizsgálják meg a feltárási terület és környezetének természetes és mesterséges módon kialakult építményeit. A szakemberek egy régészeti és geológiai 3D-s térkép elkészítését tervezik, amelyen a terep alaktani sajátosságait, valamint a föld alatti építményeket is fel fogják tüntetni. A kutatók szeretnék rekonstruálni a temető egyes korszakokon átívelve történő fejlődését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap