Digitalizálják a világ legrégibb Bibliáját
2005. március 23. 09:02
A hamarosan interneten is lapozható mű választ adhat a Szent Könyv keletkezésének és kialakulásának számos vitás kérdésére.
Az első és negyedik század közt készült görög eredetű Codex Sinaiticus (Sinai-kódex) sokáig az egyiptomi sivatagban a Sinai-hegy lábánál található Szent Katalin kolostorban pihent, ám az 1800-as évek közepén az odalátogató európai és orosz turisták és különböző kutatók több darabra bontották, egyes részeket eltávolítottak belőle. Most azonban angol, német, orosz, egyiptomi és amerikai kutatók közös együttműködésével négy éves projektet indítottak, hogy egyesítsék a különálló szövegrészeket, és azok az interneten mindenki számára elérhetők legyenek. `A Codex a kereszténység egyik alapdokumentuma és egyedülálló szimbóluma is egyben` - mondta el a kezdeményezés kapcsán John Tuck, a londoni British Library Brit Gyűjteményének vezetője. A kézirat egyesítése és digitalizálása pedig szerinte `a tudomány nagy dobása`.
Most azonban hamarosan a nagyközönség is egész közelről tanulmányozhatja majd a szent sorokat. A szöveget történeti és magyarázó jegyzetek kísérik majd, így nyomon követhetik majd az olvasók, hogy bizonyos részek hogyan és - talán ez lehet a fontosabb - miért változtak meg a későbbiekben. "Tulajdonképp a szerkesztés módja az, ami igazán érdekes lehet. Mi az a folyamat, ami elvezet odáig, hogy elvégezzék ezt vagy azt a változtatást? Azaz: egyszerűen csak szerkesztési elvek érvényesültek, vagy volt-e ennek teológiai háttere is, és ha igen, akkor pontosan milyen okokat sorakoztattak fel a szöveg kompilációjára?" - áll McKendrick nyilatkozatában.
A projektről film is készül, annak rendezője Ray Bruce szerint a leginkább Márk evangéliuma lehet a példája annak, mennyiben más a kódex szövege, mint a mai Bibliáé. A Kódexben ugyanis Márk evangéliuma ott ér véget, mikor megtalálják Krisztus üres sírját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Az éghajlatváltozás és a kereskedelem átrendeződése idézte elő az ókori Irán városainak bukását
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap