Vénusz-szobor a kölni csatornában

A milói Vénusz nemcsak az istennő leghíresebb ábrázolása, de egyike a legismertebb antik szobroknak is. Az i. e. 2. század végén készült szobrot 1820-ban találták meg, ma a párizsi Louvre-ban látható.

Az olasz carrarai márványból készült értékes leletre csatornázás közben bukkantak Köln belvárosában - közölte hétfőn Hansgerd Hellenkemper professzor, a kölni Római-Germán Múzeum igazgatója.

Hangsúlyozva, hogy az ilyen jelentős művészeti értékkel bíró leletek rendkívül ritkák Németországnak azon a részén, amely egykor a római birodalomhoz tartozott, Hellenkemper rámutatott: "mivel ezen a környéken sem római termálfürdő, sem templom nem létezett, abból indulunk ki, hogy a Vénusz egy gazdag magánszemély házában állhatott".

A tudós professzor szerint a nemes műtárgy minden bizonnyal a "Vénusz a Kapitóliumon" című, az ókorban igen kedvelt hellenisztikus szobrok egyikének másolata. Az első évszázad vége felé készíthették Itáliában és szalmába gondosan becsomagolva vihették azután Kölnbe. Erre az időpontra a finoman megformált keblek utalnak, mert a későbbi időben készült női akt szobrokat már teltebb keblekkel formálták.

Hellenkemper feltételezi továbbá, hogy a Vénusz egészen addig lehetett a gazdag háztulajdonos otthonában, amíg a frankok 355 késő őszén el nem pusztították a várost. Amikor azután a rá következő nyáron a rómaiak visszafoglalták Kölnt, a Vénusz-torzó kevésbé előkelő felhasználásra talált egy késő római útszakasz megalapozásánál. A tudós nem lát esélyt arra, hogy megtalálják a torzó hiányzó karjait, fejét és altestét.

A fellelés helye után Hohe Strasse-i Vénusznak nevezett töredék - alapos mosdatás után - jó 1650 évnyi távollét után november 6-án jelenik majd meg a nyilvánosság előtt a kölni múzeumok hosszú éjszakáján.

(MTI Panoráma)