6000 éves zikkuratot találtak Iránban

Korábban

Holttestek az iráni agyagváros alatt

A Dez folyó síkságára épült Chonga Zanbil Irán délnyugati részében található, Szúza városának romjaitól körülbelül 40 kilométerrere délkeletre. Az épületkomplexumhoz egy lenyűgöző zikkurat (Irán legnayobb hasonló épülete), templomok és három palota tartozik. A helyszín 1979-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

A geofizikai felméréseket tavaly kezdték meg. "A hetvenes évek vége óta hittünk benne, hogy van a térségben még egy zikkurat, a mostani felméréseink pedig igazolták ezt a feltevést" - nyilatkozta Hamid Fadaei, a Chonga Zanbil-i kutatóközpont vezetője.

Mostanra világossá vált ugyanis, hogy az Új falunak nevezett, újonnan felfedezett terület Untas Napirisa király (1275-1240) őseinek adott otthont, akik Dur-Untast (Untas városa) is alapították. A zikkurat mérete és nagyszerűsége az isteneknek megadott tiszteletet és az uralkodó hatalmának nagyságát szimbolizálta.

Az ásatások eredményei szerint jelenleg a zikkurat két szintje van még épségben. Ezen kívül megvan még az építményt körbevevő fal, mely Dur-Untash három, koncentrikusan elhelyezkedő fala közül a legbelső. A legbelső és a középső falak között számos elámi istenségnek építtetett templom áll, míg a legkülső fal 4 kilométer hosszan keríti körbe a 100 hektáros területen fekvő várost.

A királyi negyed a fő városkapuhoz közel található, körülbelül a zikkurattól 450 méterre. Ebben a térségben három nagyobb épület található, nagy udvarokkal, melyeket az ásatások szerint széles csarnokok és szobák öveztek. Az egyik ilyen épületben ("Egyes palota") öt olyan földalatti sírkamrát találtak, mely a Kabnakban talált Haft Tappeh-i sírokhoz hasonlít leginkább. 

Chonga Zanbil sírjai viszont sokkal monumentálisabb lépékben épültek. Főleg agyagtéglákból állnak, helyenként kiégetett téglákkal. Az épületeket masszívra építették, és csodálatos égetett mázas téglákkal, gipsz-, fajansz- és üveg-ornamentikával díszítették. Ezek közül több ezer égetett téglát díszítenek elámi írásjelek, melyek mindegyikét kézzel írták a téglákba. Ilyen írásjelekkel díszítették a legfontosabb épületeket is. Fő attrakcióként pedig mázas terrakotta bikák és szárnyas griffek őrizték a zikkurat bejáratát.

Kiririsha és Hishmitik-Ruhuratir templomaihoz közel olyan égetőkemencéket találtak, melyekben valószínűleg a városban felhasznált téglák és a díszítőelemek készülhettek. A zikkurat a feltételezések szerint két szakaszban épült, és ezek közül a második szakasz adta meg az épület többszintű alakját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői