Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
2024. november 21. 19:05 Múlt-kor
A hideg novemberi napon a magyar szabadságharcosok reménytelen harcot vívnak a belvárosi utcákban az orosz tankokkal. A szabadságharc elveszett, de a Blaha Lujza tér környéki utcákban a végsőkig tartják magukat a magyar forradalmárok. Gérecz Attila egy hete szabadult, három napja csatlakozott a szabadságharcosokhoz. A költő mindössze 27 éves, amikor egy orosz tankról leadott sorozat kioltja az életét. Nevét a rendszerváltásig szinte kimondani sem szabad, versei csak Nyugaton olvashatók halála után.
Rákóczi út az EMKE háztól a Rókus kórház felé nézve. Balra a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház, 1956-ban. A Blaha Lujza tér környéki harcokban esett el Gérecz Attila (Kép forrása: Fortepan / Pesti Srác2)
Korábban
Gérecz Attila későbbi életét a költészet határozta meg. Hadapródként részt vett a 2. világháborúban, ahol fogságba esett, hazatérve politikai okokból összeesküvéssel vádolták meg. Míg társait halálra ítélték, ő „csak” 10 év börtönbüntetést kapott, 1956-ban szabadulva azonnal csatlakozott a forradalomhoz, de mindössze egyetlen hete maradt hőssé válni, mikor a Blaha Lujza tér környékén az egyik szovjet tank géppuskasorozata végzett vele. Még a börtönben kezdett verseket írni, de a rendszerváltásig Magyarországon nem jelenhetett meg kötete.
Ígéretes tehetség
Gérecz Attila 1929 novemberében református értelmiségi családba született két bátyja után legkisebb fiúként. Idősebb fivére, Ödön főhadnagyként szolgált a második világháborúban, a középső testvér hegedűművész és karmester lett. Édesanyja 1943-ban özvegyült meg és egy évvel később első gyermekét is elveszítette a háború forgatagában: Ödön fejsérülést szenvedett, majd Nyugatra került. Gérecz Attila 15 évesen hadapródként került először a németországi Friedrichschafenbe, majd Taldorfba.
A franciák ejtették hadifogságba, ahonnan 1946. október 23-án tért haza. Egyetemre szeretett volna jelentkezni, de származása és katonai múltja miatt végül vasesztergályosként helyezkedett el. A munka mellett sportolt, ígéretes tehetségnek mutatkozott, 1949-ben tagja volt a Magyar Öttusa válogatott keretének.
Füveskerti költők a börtönben
Életét 1950. decemberi letartóztatása törte ketté. Összeesküvés vádjával 28 társával állt bíróság elé, akik közül hármat halálra ítéltek. Gérecz Attila első fokon 10 év börtönbüntetést kapott, másodfokon 12 évre ítélték.
A váci fegyház és börtön főbejárata, 1985-ben. A kommunista diktatúra ide záratta be Gérecz Attilát tíz ébvre, koholt vádak alapján (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A váci börtön zord mindennapjait a „füveskerti” költők köre színesítette.
Hasonlóan politikai okok miatt elítélt írók társaságában bontakozott ki saját költői nyelve. Attilát társai, Béri Géza, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint is bátorította, hogy átütő erejű tehetségét ne hagyja veszni.
A börtön kegyetlenségéből kiutat jelentett a költészet, de más lehetőség is kínálkozott. 1954 nyarán a Duna áradását kihasználva Gérecz megszökött a börtönből. Sportmúltja is segítette, amikor az áradó vízben az életéért küzdve úszott, de átért a túlsó partja. Három nap bujkálás után Budapesten, a Naphegyen fogták el. Szökése miatt további két év börtönbüntetést kapott.
Éhségsztrájkba kezdett, miután rabkórházba is szállították, verseit ekkor tudta először kijuttatni a börtönből. Márianosztrán magán- és sötétzárkában is őrizték, ezen időszak terméke életművének legjelentékenyebb része.
A költő hagyatéka
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei következtében az ifjú költő november elsején szabadult. Nem tétlenkedett, hanem hamarosan csatlakozott a forradalmárokhoz, a Blaha Lujza tér környéki harcokban vett részt. A legsötétebb pillanatokban is helyt állt, halála előtt két szovjet tank likvidálásban is közreműködött.
Kilátás a Szabad Nép székházból a Blaha Lujza tér és a Rákóczi út - Klauzál utca sarka felé, az 1956-ps forradalom és szabadságharc idején. Jobbra a Nemzeti Színház épülete (Kép forrása: Fortepan / Rózsa László)
Első nyughelye a VII. kerületi Klauzál tér volt, ahová ifjúkori szerelme és menyasszonya, Drechsel Mária temette el. Verseit halála után publikálta először Kecskési-Tollas Tibor az emigráns Nemzetőrben. A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelent első verseskötete Füveskert címmel 1995-ben. Ugyanebben az évben lett a Magyar Írószövetség Tagja is, egy évvel korábban katonai pályafutását elismerve századossá léptették elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels
- Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
- Felgyújtották az Eureka Hotelt a lázadó bányászok tegnap
- 10 kivégzés, ami nagyon félresikerült tegnap
- Csupán néhány dollárral a zsebében érkezett meg az Egyesült Államokba Galamb József tegnap
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon tegnap
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON! tegnap
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti tegnap
- Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő tegnap
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága tegnap