Matuska merényletet hajt végre Biatorbágynál
2004. augusztus 13. 04:20
0 óra 20 perckor felrobbant a biatorbágyi vasúti viadukt. A detonáció éppen abban a pillanatban történt, amikor a Budapest Keleti pályaudvarról 11 óra 30 perckor elindult Bécs-Passau-Köln-Ostende gyorsvonat a völgyhídra ért. Az első 6 Pullman-kocsi a mozdonnyal együtt lezuhant és összetört. Három vagon a mélység felett függött, az utolsó 3 pedig a hídon maradt. Huszonkét ember életét vesztette, 17-en súlyosan megsebesültek. A helyszínen egy töltött vulkánfíber strandbőröndből, 1 zseblámpaelemből és egy mérőlécből álló pokolgépet találtak. Leltek továbbá egy kő alá rejtett levelet, amelynek hangvételéből a rendőrség nyomban arra következetett, hogy a robbantás a kommunisták műve volt. A kormány szeptember 19-én elrendelte a statáriumot, amit a kormánypárt jobbszárnya, Gömbös Gyula és hívei már korábban is követeltek. A rögtönítélő eljárás bevezetésének politikai jellegét mutatja, hogy hatályát a gyilkosságon kívül kiterjesztették az 1921:III. tc. 1. és 2. §-ban meghatározott bűncselekményekre, "az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására". Tehát kommunisták ellen is alkalmazhatták. A nyomozás azonban megállapította, hogy a merényletet Matuska Szilveszter bécsi kereskedő és gyáros, egykori katonatiszt és fehérterrorista különítménytag követte el. Fény derült arra is, hogy ő volt a tettese a németországi jüterborgi és az ausztriai ansbachi ausztriai robbantásoknak is. Matuskát egy osztrák bíróság 6 évi fegyházra, majd 1934-ben egy magyar törvényszék halálra ítélte. Ausztriában nem volt halálbüntetés, ezért az ítéletet a kiadatási egyezmény alapján életfogytiglani fegyházra változtatták. Miután Matuska kitöltötte ausztriai büntetését, 1937-ben egy magyarországi fegyintézetbe szállították. A statárium lehetőséget adott arra, hogy 1932. július 28-án halálra ítéljék, és még aznap kivégezzék Sallai Imrét és Fürst Sándort, az illegális KMP vezetőjét. 1932. október 10-én a 9900/1932. ME. sz. rendelet megszüntette a rögtönbíráskodást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap