2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”

2024. március 23. 15:05 MTI

41 éve, 1983. március 23-án jelentette be Ronald Reagan amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok olyan fejlesztésekbe kezd, amelyek nyomán földi és űrbéli telepítésű fegyverekkel védekezhet az atomfegyvereket hordozó atomrakéták ellen.

Genfi csúcstalálkozó
Reagan és Gorbacsov az 1985-ös genfi ​​csúcstalálkozón

Reagan elnök beszédében a szovjet rakétákkal szembeni, áttörhetetlennek remélt védőpajzs álmát fogalmazta meg, amely lehetetlenné teszi, hogy szovjet rakéták elérjenek amerikai célpontokat.

Az elnök két héttel korábban mondta el azt a beszédét, amelyben a Szovjetuniót „a gonosz birodalmának” minősítette, ezzel kezdődött a két szuperhatalom közi hidegháború utolsó szakasza.

A hivatalosan Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek (SDI) nevezett, de a köznyelvben csak „csillagháborús” tervként emlegetett elképzelés szakított a kölcsönös megsemmisítés doktrínájával: azt tűzte ki célul, hogy a földi és a világűrbe telepített rendszer képes legyen tömeges rakétatámadás szinte teljes elhárítására, ami egy esetleges háborúban fölényhez juttatná az Egyesült Államokat.

A terv egyik legismertebb támogatója a magyar születésű fizikus, a hidrogénbomba atyjának is nevezett Teller Ede volt.

Teller biztosította az elnököt arról, hogy a szükséges tudományos technológiák elérhető közelségben vannak: ezek közé tartozott például a röntgenlézer (egy atombomba energiájával táplált, a röntgen tartományban működő lézer), a részecskefegyver, illetve számítógép által vezérelt fegyverek sora.

Teller azonban Reagan meggyőzéséhez jobbára nem tudományos alapú érvelést, hanem propagandisztikus eszközöket és alaptalan ígéreteket alkalmazott.

A tudományos koncepciót a következő évek során többször meg kellett változtatni, mert sorra kiderült, hogy egyik alkotóeleme sem kivitelezhető. (1984-ben a világsajtót bejárta egy sikeres rakétaelhárítási kísérlet híre, de a Newsweek című magazin szerint a kísérletet manipulálták.)

Az SDI-program kapcsán megkezdett kutatások és fejlesztések ugyanakkor számos technológiai újításhoz vezettek, amelyek alapján ma is használt rendszerek jöttek létre.

A csillagászati költségekkel járó programnak Amerikában is kezdettől voltak ellenzői, a „csillagháborús” kifejezést először Edward Kennedy szenátor használta a Reagan-beszéd másnapján nem túl hízelgő szövegkörnyezetben.

A Szovjetunió természetesen agresszív lépésként értékelte a tervet, nemcsak azért, mert ezzel az amerikai fél felborította a kölcsönös megsemmisítés teóriáján alapuló évtizedes status quo-t, hanem azért is, mert az elképzelés moszkvai értelmezés szerint fennálló szerződéseket sértett.

A szovjet vezetőknek be kellett látniuk: egyszerűen képtelenek lettek volna egy hasonló, csúcstechnológián alapuló program megvalósítására. Nemcsak azért, mert tudományos téren lemaradtak, de azért is, mert a lakosság amúgy is alacsony életszínvonala mellett képtelenek lettek volna a horribilis költségek előteremtésére.

Mihail Gorbacsov szovjet vezető ezért ellenezte vehemensen az SDI-t, olyannyira, hogy az 1986-os reykjavíki csúcstalálkozón az SDI leállításáért cserébe fölvetette Reagannek a teljes atomleszerelést.

Az amerikai elnök azonban nem engedett (ebben nagy szerepe volt Tellernek, aki megalapozottan állította, hogy a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk és célzó rendszerük), s az idő őt igazolta: a Szovjetunió öt évvel később már nem létezett, amiben része volt az SDI programnak is.

A hidegháború lezárultával, 1991-ben George Bush elnök átértékelte a „csillagháborús” tervet, s a hangsúly a hadszíntéri rakétavédelemre került. Bill Clinton 1993-as hivatalba lépése után Washington egy Alaszkába telepítendő rakétavédelmi pajzs tervét részesítette előnyben, majd lényegében ezt is befagyasztotta.

A rakétavédelmi programot George W. Bush elnök hivatalba lépése után indították újra. Az elképzelést azzal bővítették, hogy a rakétavédelmi rendszer egyes elemeit más földrészekre, így Európába is telepíteni kell, hogy elhárítható legyen a „lator államok”, elsősorban az Észak-Korea és Irán részéről várható rakétatámadás.

A terveket Barack Obama elnöksége alatt visszanyesték, de a rakétapajzs ügye ma is feszültségeket gerjeszt az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár