Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
2024. január 26. 09:05 Múlt-kor
Olaszországban az első világháborút követő gazdasági és politikai káosznak köszönhetően 1922-ben Benito Mussolini került hatalomra. Az olasz fasizmus atyja egyik kudarcból a másikba vezette az országot, mígnem 1945-ban egy milánói benzinkúton, fejjel lefelé felakasztva végezte. A bukás azonban korántsem volt törvényszerű. Hitler és Mussolini között nem mindig volt felhőtlen a viszony, és a fasiszta Olaszország előtt a '30-as évek közepétől kezdve egészen a '40-es évek elejéig számtalan lehetőség kínálkozott a náci Németország melletti elköteleződés elkerülésére. Az alábbiakban ezeket vesszük górcső alá, végül pedig feltesszük a kérdést: mi lett volna, ha a Duce az utolsó pillanatban mégis kihátrál a Führer mögül?
Korábban
A halva született paktum
Hitler és Mussolini viszonya a Führer hatalomra jutása előtt még merőben más képet mutatott, mint néhány évvel később. Bár a náci vezető nagyra becsülte Mussolinit, a Duce nem volt hajlandó találkozni az alacsony, furcsa bajuszt viselő férfival, amíg az kancellár nem lett.
Hitler hatalomra kerülésével a helyzet azonban megváltozott, és Németországra mint potenciális veszélyforrásra kezdtek tekinteni az európai hatalmak.
Az Olaszország nagyhatalmi státuszát mindenáron bizonyítani igyekvő Mussolini már 1933-ban tető alá hozta a négyhatalmi paktum néven ismert megállapodást, amelyben Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott további külpolitikája egyeztetéséről.
A paktumnak viszont alig volt hatása a nemzetközi folyamatok alakulására, a nagyhatalmak közötti feloldhatatlan ellentétek ugyanis lehetetlenné tették az eredményes együttműködést.
III. Viktor Emánuel olasz király, Mussolini és Hitler egy hadgyakorlatot figyelnek Olaszországban, 1938.
Olaszország és Németország érdekei elsősorban a Duna-menti területek feletti befolyás kérdésében ütköztek egymással. Hitler törekedett ausztriai pozíciójának megerősítésére, és támogatta az osztrák nácikat az 1934. júliusi – sikertelen – puccskísérletben.
A felháborodott Mussolini válaszul két hadosztályt is áthelyeztetett az olasz–osztrák határra. Hitler ezt dühösen vette tudomásul, csakúgy mint Ausztria függetlenségének és a terület integritásának fontosságát hangsúlyozó olasz–francia–brit deklarációt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő
- A bombák mellett állítólag sonkát is dobtak a németek Londonra az első világháborúban
- Túlerőben volt az olasz sereg, mégis elsöpörték őket az osztrák-magyar csapatok
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit
- Egész Magyarország gyászba borult 1920. június 4-én
- Száz év után derítették ki, hogy valóban megtörtént a II. Vilmos császár életére törő küldetés
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás tegnap
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok tegnap
- Önéletrajzi ihletésű volt Móricz Zsigmond egyik legnépszerűbb regénye, a Légy jó mindhalálig tegnap
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t tegnap
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik 2024.06.28.
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében 2024.06.28.
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély 2024.06.28.
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő 2024.06.28.