Hogyan fogadta az amerikai sajtó az 1. világháború kitörését?

„Semleges vagyok, de egyikőjüktől sem félek” – hirdeti az 1915-ös karikatúra az Egyesült Államok semlegességéről

Egri László: Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére című recenziója a Klió történettudományi szemléző folyóirat 2015/4. számában jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.

2013-ban publikálta a jelen recenzió tárgyát képező cikkét Phillips Payson O’Brien. Munkájának címe Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére, amely a Diplomatic History című gyűjteményben jelent meg az Oxford University Press kiadásában.

Phillips Payson O’Brien jelenleg a glasgowi egyetem oktatója. Szakmai pályáját főként a két világháborúhoz kapcsolódó kutatások jellemzik. Különösen hangsúlyos munkásságában az angol–amerikai kapcsolatok vizsgálata a XX. században. Írása több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az első világháború kirobbanásának nemrég elmúlt századik évfordulója aktualitást nyújt a témának, másrészt az Egyesült Államoknak a Nagy Háborúban történő szerepvállalása olyan sorsfordító eseménynek bizonyult, amely a történelmi kutatások kereszttüzébe állította a tárgykört.

Cikkének bevezető szakasza remekül érzékelteti azt az euforikus hangulatot, amely az európai államok lakosságát jellemezte 1914-ben. A legnagyobb szabású háborút éltető ünneplés például 400 000 ember részvételével zajlott. A korabeli sajtóorgánumoknak természetesen nagy szerepük volt a háborúhoz kapcsolódó hírek terjesztésében. Szükségessé vált ugyanakkor az olvasók részéről erős kritikus szemlélet, hogy átláthassanak a propaganda által befolyásolt cikkek ferdítésein.

Az USA, noha a valós hadi cselekményekben csak 1917-től vett részt, már 1914-ben aktívan reagált az európai eseményekre. O’ Brien számos példával szemlélteti, hogy az amerikai közvéleményt kifejezetten érdekelték a háború eseményei, számos háborúhoz kapcsolódó felvonulást, rendezvényt tartottak többek között a Times Squaren, az East Side-on és a Broadwayn is már 1914-től kezdődően. A kezdetben semleges USA polgárai gyakran aktívabban és nagyobb számban vettek részt ezeken a rendezvényeken, mint Európa polgárai. Igen gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a sajtó lehet a legfontosabb véleményformáló eszköze annak, hogy az USA lakossága támogatni fog-e egy esetleges háborús részvételt.

Walter Lippmann egy korabeli amerikai író, újságíró és politikus az amerikai társadalomban uralkodó euforikus érzésekről számolt be. Mark Sullivan újságíró 1933-ban publikált cikkében úgy emlékezett vissza a nagy háború forgatagára, amely értelmetlenségével és barbarizmusával vonult be a történelembe. Látható tehát, hogy az amerikai sajtó világát is kifejezetten markáns megosztottság jellemezte, és utólag más megvilágításba is kerültek az események.

Már a háború korai szakaszában megjelentek azok a hangok az Egyesült Államokban, amelyek gazdasági szempontból üdvözölték a háború kitörésének hírét (golden opportunity). Olyan lehetőséget láttak a terebélyesedő konfliktusban, amelynek során Európa az amerikai áruk biztos felvevőpiacává válhat. Ezt a lehetőséget sokszor hangoztatta az amerikai sajtó háborúbarát oldala. O’Brien tanulmányában arra is kitér, miként hatott egymásra a politika és a sajtó.

Már akkoriban is léteztek pártokhoz kötődő orgánumok, amelyek attól függően viszonyultak a háború kérdéséhez, hogy a demokrata vagy a republikánus párt épp milyen álláspontot képviselt. Hosszú időn keresztül a politikai vezető elit sem képviselt egységes álláspontot. Thomas Woodrow Wilson elnök pacifista szemléletmódja például rövid időn belül vált háborús beavatkozás pártivá.

Egri László: Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére című recenziója a Klió történettudományi szemléző folyóirat 2015/4. számában jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között