Budapest első aranykorával ismerkedhetünk a Magyar Nemzeti Galériában
2023. november 14. 13:24 MTI
Budapest. Az első aranykor – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből címmel nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.
![kiállítás](/ih0Ax/article/main/.630x1260/64331.jpg?lavid=450838)
MTI / Hegedűs Róbert
Korábban
„Nagyon izgalmas, nagyon sokrétegű, egyszerre játékos és informatív, közben nagyon látványos” – mondta a főváros egyesülésének 150 évfordulója alkalmából rendezett kiállításról Baán László, a múzeum főigazgatója, a tárlat hétfői sajtóbejárásán.
A fotóválogatás a fővárosnak azt az időszakát idézi meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi fénykorát élte. „Ha az aranykort egy olyan fejlődési szakasznak tekintjük, amelyben egyesülnek egy adott közösségnek a teremtő erői, akkor nyugodtan hívhatjuk ezt a fél évszázadot igazi aranykornak” – emelte ki, hozzátéve, hogy Budapestet az egyesüléskor még csak Európa 30. legnagyobb városaként tartották számon, a századfordulóra azonban már a nyolcadik helyen jegyezték. „Párizs, Bécs, Berlin, Szentpétervár után minőségében is egy olyan város jött létre, olyan fantasztikus közintézményekkel, amelyek ma is meghatározzák a város képét, és amelyre ma is büszke minden magyar ember” – emelte ki.
Virágvölgyi István, a kiállítás kurátora elmondta: a Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég, a Brück & Sohn budapesti városfotóinak Magyarországon eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be izgalmas válogatást. A képeslapfotókat Schoch Frigyes, a jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fővárost.
Jens Bove, a Deutsche Fotothek igazgatója elmondta: a Deutsche Fotothek mintegy hétmillió képet tartalmazó fotóállományának a részét képezik a Brück & Sohn képei is. Mint mondta, a család az 1900-as évek elején ismerte fel a levelezőlapokban rejlő lehetőségeket, és néhány év alatt nemzetközi szintre léptek: 1900 és 1918 között mintegy húszezer úgynevezett motívumot hoztak létre, amelyeket milliós nagyságrendben értékesítettek. Ezek között az ikonikus helyszíneket ábrázoló motívumképek között ötszázat Budapestről készítettek, ez a válogatás adja a kiállítás törzsanyagát.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Virágvölgyi István felidézte, hogy a Brück család hét generáción keresztül vezette a Brück & Sohn céget 2019 márciusáig, 226 éven keresztül. A vállalat Budapestről készített levelezőlapjaihoz tartozó fotóanyagot a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. Ezek a digitalizált képek a kiállítás megnyitása után a Fortepan fotóarchívumban is elérhetők lesznek – emelte ki.
A tárlaton először láthatja a közönség a cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett gyakran kis utcai történetek is megelevenednek. A bemutatónak ez a része arról fejlődésről ad képet, amelyen a 20. század elejére Budapest átment. A fővárost ábrázoló képeslapok már korábban is ismertek voltak, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően melléjük kerültek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. Ebben az egységben alapvetően olyan helyszínekről lehet fotónagyításokat látni, amelyek nem változtak sokat az elmúlt 120 évben – mondta a kurátor.
A tárlat második egysége a Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét mutatja be, valamint egy nagy installációban azt a több száz képeslapot, amelyet egy évtized alatt Budapestről megjelentetett a kiadó. Ebben az szekcióban a képeslapok készítésének technikai hátterét is megismerheti a közönség, például a retusálásnak azt a módját, hogy miként kerültek az eredeti fotókon nem szereplő emberek a képeslapokra, vagy hogyan színezték utólag a fekete-fehér képeket. A kiállítás rendezői olyan mozgóképeket is beemeltek a tárlatba, amelyek köthetők a képeslapfotókon látható egyes helyszínekhez, így a videóknak köszönhetően meg is elevenedik a századeleji magyar főváros.
A tárlat másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó és hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest. A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy sok esetben megsemmisült a 2. világháborúban. A tárlat ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is – mondta el Virágvölgyi István.
A svájci származású Schoch Frigyes cégtársaival elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket. A férfi 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített. A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, háromdimenzióban rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékot a leszármazottak a Fortepanon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozták. A sztereoképeket bemutató szekció egy nagy méretű installációban tekinthetők meg, amely az egykori Universum Világpanoráma nevű, moziszerű sztereonézőt idézi. A korabeli sztereokamera és -néző mellett a sztereolátás és -fotózás elvét is megismerhetik a látogatók, valamint megnézhetnek egy válogatást azokból a családi fotókból is, amelyek Schoch Váci utcai lakása előtt készültek a körfolyosón.
A kiállítás utolsó szekciója mai képekkel kiegészülve azt mutatja be, mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő 100 év alatt.
A tárlat november 15-től február 18-ig látogatható.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor történelmi magazin](/ih0Ax/label/.cut-640x400/534.jpg)
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40