Mária Antoinette kivégzése
2003. október 16. 11:38
1793. október 16-án végezték ki Párizsban Mária Antoinette francia királynét, XVI. Lajos feleségét
Korábban
1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t.
"Louis Capet" 210 éve lett nyaktiló áldozata
Saint Just 1792. november 13-ai beszédében így érvelt: "A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell."
A Bastille históriája
A forradalom kitörése napján mindössze hét rabot őriztek a Bastille-ban
Királyi orgia, avagy a monarchia lejáratása
A francia forradalom eddig eltitkolt okai
La Fayette amerikai díszpolgár lett
Az amerikai kongresszus amerikai díszpolgárrá avatta La Fayette márkit, az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom hősét
| XVI. Lajos |
Marie-Antoinette Lotharingiai Ferenc német-római császár és Mária Terézia Habsburg császárnő és magyar királynő 11. gyermeke volt. 1755. november 2-án született Bécsben. 1770-ben, 15 évesen adták férjhez XV. Lajos francia király unokájához, a nála egy évvel idősebb dauphinhez, a későbbi XVI. Lajoshoz. A politikai házasság fő célja az évszázados osztrák-francia ellentétek megszüntetése volt. Lajos - férjként éppúgy, mint 1774-es trónra lépése után uralkodóként - félénk, határozatlan és figyelmetlen volt, főleg a vadászat és az asztalosmesterség érdekelte.
A királyné a léha udvari szórakozásokba vetette bele magát, kegyencei társaságában esztelen költekezésekbe kezdett, olyannyira, hogy leveleiben még anyja, Mária Terézia is mértéktartóbb életre intette. Miután a királyné bátyja, II. József császár inkognitóban Párizsba látogatott és a dinasztia folytatása érdekében rábeszélte sógorát egy kisebb műtétre, négy gyerekük (2 fiú és 2 lány) született, ám ez sem az uralkodó pár kapcsolatán, sem a királyné életmódján nem sokat változtatott. Mária Antoinette kezdeti népszerűsége hamar elenyészett, ellenfelei házasságtöréssel vádolták meg, a botrány az 1785-86-os nyaklánc-per idején tetőzött, bár ebben teljesen ártatlan volt.
| Mária Antoinette |
A nemesség ezután a kormány minden reformjavaslatával szembeszállt. A válság idején Mária Antoinette határozottabbnak bizonyult, mint Lajos. A Bastille ostromakor, 1789. július 14-én nem tudta férjét rávenni, hogy keressen menedéket a hadseregnél, de ősszel meggyőzte, szálljon szembe a Nemzetgyűléssel, amely a feudális és királyi kiváltságok eltörlését követelte. Emiatt ő lett a népi agitátorok céltáblája, Madame Vétónak nevezték, s lehet, hogy ők adták a szájába a hírhedt mondást: "Ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot!" Viszonya a svéd Hans Axel von Fersen gróffal is ismertté vált.
1789 októberében a királyi családot arra kényszerítette a tömegek fellépése, hogy Versailles-ból Párizsba, a Tuilleries palotájába költözzék, ahol a forradalom túszai lettek. Később Marie-Antoinette titkos tárgyalásokat kezdett Mirabeau gróffal, a Nemzetgyűlés mérsékeltjeinek vezetőjével, a korona tekintélyének helyreállítása céljából, de nem igazán bízott benne, s nem követte annak tanácsait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin tegnap
- First Ladyk politikai szerepben tegnap
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást tegnap
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint tegnap
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz tegnap
- A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin tegnap
- Miután visszanyerte függetlenségét, rögtön háborúba sodródott Lengyelország 2024.11.11.
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa 2024.11.11.
