Mária Antoinette kivégzése

1793. október 16.

Mirabeau 1791 tavaszán meghalt, a királyné ekkor egy emigráns royalista csoporttal talált kapcsolatot, akik megszervezték az uralkodó pár szökését. 1791. június 25-én azonban Varennes-nél a forradalmárok elfogták őket és visszavitték Párizsba.

Ekkor a Nemzetgyűlés monarchista frakciójának vezetőjével, Antoine Barnave-val próbálkozott, aki meggyőzte Lajost, hogy fogadja el az új alkotmányt, amely a felségjogok egy részét a Nemzetgyűlésre ruházta. Mária Antoinette azonban lebeszélte erről férjét, s titkos úton arra ösztönözte bátyját, II. Lipót német-római császárt, hogy indítson háborút a forradalmi Franciaország ellen. Lipót kitért húga kérése elől, 1792 áprilisában azonban a franciák üzentek hadat Ausztriának. A királyné folytatta cselszövéseit, titkos levelezésében a francia haditervet is kiadta az ellenségnek, amivel még jobban magára haragította a franciákat. L'Autrichienne-nak, osztrák nőnek nevezték, 1792. augusztus 10-én Lajost is, őt is a Temple börtönébe zárták, szeptember 21-én pedig kikiáltották a köztársaságot.

A Konvent 1973. január 14-én név szerinti szavazással bűnösnek találta "Louis Capet polgárt" a köz szabadsága elleni összeesküvésben és a nemzet biztonsága elleni merényletben, és XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték. Mária Antoinette-et augusztusban a Conciergerie fogházba vitték, ahol igen kegyetlenül bántak vele. Október 14-én a jakobinusok követelésére bíróság elé állították, s nemzetellenes összeesküvés vádjával halálra ítélték. Két nappal később, a párizsiak ujjongása közepette fejét vették a Place de la Revolutionon, a mai Concorde-téren.

Holttestét a St. Madeleine temető meszesgödrébe dobták. 1815-ben, a Bourbon-restauráció idején maradványait a francia királyok saint-denis-i sírboltjába vitték, és díszes síremléket emeltek fölé. Két fiuk közül Lajos József 1789-ben meghalt, öccse, Károly Lajos, akit XVII. Lajos néven az emigráció királlyá kiáltott ki, a brutális bánásmód következtében tízévesen a börtönben hunyt el, 1795-ben.

(Múlt-kor/MTI-Sajtóadatbank)

1. Bevezető
2. 1793. október 16.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?