Varsó, a mártírváros
2004. augusztus 2. 16:39
Varsó Európa egyik legvonzóbb fővárosa volt a 20. század elején, ám a náci megszállás örökre feldúlta arculatát: hajdani lakosságának többségét kiirtották és falainak 80 százalékát lerombolták.
Módszeres pusztítás és genocídium
`A háború előtt Varsó azt jelentette a lengyelek számára, mint Párizs a franciáknak. A több mint egymillió lakosú város - egyike a legnagyobbaknak Európa e részén - politikai, közigazgatási és kulturális központ volt` - mutat rá Pawel Kowal történész. `Adolf Hitler parancsot adott tábornokainak a város és a lakosság megsemmisítésére. A parancsot a legapróbb részletekig végrehajtották` - fűzi hozzá.
"A háború után a várost újjáépítették, de a mai Varsó egészen más" - állapítja meg Jerzy S. Majewski, aki a város építészetének szakértője. A háború előtti stílust csak a pusztulástól megkímélt néhány építészeti sziget területén lehet fellelni az Óvároson és bravúrosan újjáépített történelmi magján kívül.
Az Óváros, amelyet 18. századi képek alapján azonos külsővel rekonstruáltak, ma a világörökség UNESCO-listáján szerepel. A fővárost több hullámban rombolta le a háború. Először 1939-ben Varsó elfoglalásakor pusztították a német légi bombázások és a szárazföldi harcok, ezután következett a gettó lázadása 1943-ban, majd a város többi lakójának
1944 augusztus elsején kirobbant, 63 napig tartó felkelése. A felkelésnek 200 ezer halottja volt, a túlélőket vagy deportálták, vagy elűzték a nácik. Amikor a szovjet hadsereg 1945 januárjában bevonult a városba, már csak alig több mint 10 ezer ember élt a romok között. Miután a felkelők 1944 október 2-án megadták magukat, a nácik módszeresen felrobbantották és felégették a házakat.
Az újjáépítés mindazonáltal már kész tervek alapján kezdődött meg. "A megszállás idején több építész készítette elő a terveket és összegyűjtötte a szükséges dokumentációt" - magyarázza Majewski.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap