Botrányaiba bukott bele a Spanyolországot a diktatúrából kivezető I. János Károly
2023. június 2. 20:20 MTI
Kilenc éve, 2014. június 2-án jelentette be lemondását I. János Károly spanyol király, aki fiának, Fülöp hercegnek adta át a trónt. Egy 2014. elején közzétett felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka már azt szerette volna, ha I. János Károly lemondana a trónról, ugyanakkor a válaszadók kétharmada jó véleménnyel volt a trónörökös Fülöp hercegről, és bízott abban, hogy ő képes lesz helyreállítani a spanyol korona fényét.
„Minden spanyol királya akarok lenni”
Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában Barcelona grófjának és Orleans hercegnőjének első gyermekeként. A máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg.
János Károly nagyapjának, a Bourbonok spanyol ágából származó XIII. Alfonz királynak 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. A család 1941-ben a semleges Svájcba, 1946-ban a portugáliai Estorilba költözött, az ifjú herceg iskoláit Svájcban kezdte. Tízéves korában visszatért hazájába, a katonai, a tengerészeti és a repülőtiszti akadémián is tanult, és mindhárom fegyvernemben tiszti rangot szerzett. Ezután Madridban alkotmányos és nemzetközi jogi, valamint közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1962. május 14-én Athénban vette feleségül Zsófia görög és dán hercegnőt, a frigyből három gyermek született: Elena 1963-ban, Cristina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban.
Francisco Franco és János Károly 1975-ben
A polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok diktatórikus rendszere 1947-ben névleg visszaállította a monarchia intézményét, de az ország király nélküli királyság maradt. Az 1969-ben elfogadott utódlási törvény János Károlyt Spanyolország hercegévé és leendő királyává nevezte ki; a herceg ezután gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként, és magánjelleggel sok magas rangú politikai vezetővel találkozott.
I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben. Akadtak ugyan, akik kételkedtek benne, de az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította, amikor 1981. február 23-án az alkotmányos intézményrendszer érdekében fellépve maga törte le a katonatisztek puccskísérletét.
A 190 centiméter magas uralkodó a spanyol mellett angolul, franciául, olaszul, portugálul és katalánul is kiválóan beszél. Szereti a gyors autókat és motorkerékpárokat, lelkes pilóta, síelő és rádióamatőr, kedveli a vízi sportokat. A királyi család több tagja is részt vesz sporteseményeken, maga I. János Károly vitorlázóként az 1972-es nyári olimpiai játékokon 15. helyezést ért el, felesége az 1960-as olimpián, fia az 1992-es barcelonai olimpián indult. Az uralkodó az utóbbi csípőbántalmakkal küszködött, és több csípőműtétet is elvégeztek rajta.
János Károly beiktatása a spanyol képviselőházban
A király az ezredforduló táján egy felmérésben minden idők legnépszerűbb spanyolja lett, de azóta a súlyos gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendült benne. Szemére vetették fényűző életvitelét, nehezen átlátható pénzügyeit és a politika érzékeny területeire tett kirándulásait. A király lánya, Cristina és férje ellen idén év elején csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek, őt azért bírálták, mert a gazdasági válság tetőpontján luxuskörülmények között tett elefántvadászatot Botswanában. Egy év elején közzétett felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka már azt szerette volna, ha I. János Károly lemondana a trónról, ugyanakkor a válaszadók kétharmada jó véleménnyel volt a trónörökös Fülöp hercegről, és bízott abban, hogy ő képes lesz helyreállítani a spanyol korona fényét.
I. János Károly és Zsófia királyné háromszor tettek hivatalos látogatást Magyarországon: először 1987-ben, majd 1996-ban jártak Budapesten, 2007-ben Sólyom László államfő fogadta az uralkodót.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap