Húsz éve kezdődött a csonka olimpia Los Angelesben

A szovjet tábor és a nyugati demokráciák közötti hidegháború a kezdetektől fogva jelen volt a sportban is, ám a nyolcvanas évek első felében az olimpiai mozgalom eszméje is megsínylette a két tábor szembenállását. A Szovjetunió - és felszólítására a szocialista országok - távol maradtak az 1984-es los angelesi olimpiától.

Szovjet részről a bojkott egyértelműen válaszcsapás volt, hiszen az amerikaiak négy évvel korábban nem voltak hajlandóak Moszkvába utazni. A hivatalos indoklás persze szót sem ejtett erről, abban csak az szerepelt, hogy az amerikaiak úgymond nem tudják garantálni a Szovjetunió és a többi szocialista ország sportolóinak biztonságát. Csődött mondott a sportdiplomácia - pedig Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke egykor Spanyolország moszkvai nagykövete volt, így jó kapcsolatokkal rendelkezett a Szovjetunióban.

A magyar részvételről nyilvánvalóan politikai döntés született, mely sok esetben egész sportolói karriereket tört derékba vagy csonkított meg. A döntés elvileg a Magyar Olimpiai Bizottság kezében volt, ám a végső szót minden bizonnyal Kádár mondta ki, akinek a döntésében a renegát Románia részvételi szándéka is szerepet játszhatott. A magyar pártfőtitkár ugyanis annyira utálta Ceausescut, hogy semmiképp sem akart közös álláspontra kerülni vele.

A Magyar Olimpiai Bizottság szinte egyhangú döntést hozott - a kiutazás melletti egyetlen bátor ellenszavazat Jacsó Istváné, a kézilabda-szövetség fegyelmi bizottságának elnökéé volt. Magyarország az utolsók között jelentette be távolmaradását - akkor, amikor már a szálláshelyek is le voltak foglalva, a sportolók pedig már utazásuk részleteit tervezték.

A magyar indoklás nem is a biztonság hiányára hivatkozott - nem is lett volna értelme, hiszen az amerikaiak a rendezés összköltségének egynegyedét, 150 millió dollárt csak biztonsági intézkedésekre fordítottak. A magyar kifogások közt nagyobb szerepet játszott a szolidaritás a Szovjetunióval - valamint a félelem a Szovjetuniótól, hiszen Moszkva már a gazdasági reformokat sem nézte jó szemmel.

A szocialista táborban mindössze három "különutas" ország akadt, melynek sportolói részt vehettek az olimpián: Jugoszlávia, Kína és Románia. A többieknek - így a magyaroknak is - maradtak a szocialista országok nemzetközi tornái, az úgynevezett Barátság-versenyek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához