Visszaadja a Vatikán az athéni Parthenón újkorban eltulajdonított elemeit
2022. december 19. 12:31 MTI
Az ókori világ egyik leghíresebb temploma, az athéni Parthenón évszázadokkal ezelőtt eltulajdonított szobordarabjait szolgáltatja vissza a Vatikán – idézte a Szentszék bejelentését a Vatican News hírportál pénteken.
A Parthenón az athéni Akropoliszban
Korábban
A Pallasz Athéné istennőnek szentelt ókori templom három régészeti leletéről van szó.
A 2500 éves szobordarabokat mostanáig a Vatikáni Múzeumban őrizték, évente több mint hatmillió látogató csodálta meg ezeket.
Az i. e. 5. században az Akropoliszon emelt templom darabjai a 19. században kerültek a XVI. Gergely pápa alapította úgynevezett pogány gyűjteménybe.
Utóbbi a később a nagyközönség előtt is megnyitott Vatikáni Múzeum antik részének az alapja lett.
Az első szobordarab egy nagyméretű lófejet ábrázol a Parthenón nyugati homlokzati díszítéséről: az Athéné kocsiját húzó négy ló egyikéé lehetett.
A jelenetben Poszeidón isten is szerepelt, aki a görög mitológia szerint Athénével együtt Attika megszerzéséért küzdött.
A Vatikáni Múzeum adatai szerint a lófej a templomon volt egészen 1674-ig, 1688-ban Marcantonio Giustiniani velencei dózse saját római palotájába szállíttatta, majd 1823-ban került a pápai gyűjteménybe.
A másik darab egy fiúgyermek fejét ábrázolja, a szobor valószínűleg egy áldozati menethez tartozott, amely a templom belső szentélyét díszítette. A harmadik szobortöredék egy szakállas férfiarc a templom domborművekkel díszített déli párkányfrízéről, ahol kentaurok és lapiták vívtak harcot.
A Parthenón márványalkotásait Pheidiasz szobrászműhelyének tulajdonítják.
A vatikáni közlemény szerint a szobordarabok visszaszolgáltatását Ferenc pápa kezdeményezte.
Az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak juttatja el őket a „közös ökumenikus út” jegyében. Ferenc pápa és II. Jeromos a katolikus egyházfő december 2-6. közötti ciprusi és athéni látogatása során találkozott.
Akkor Ferenc pápa elismerte a katolikusok által elkövetett hibákat, és egységre szólított fel.
A Parthenón 160 méter hosszú frízdíszítésének fele a londoni British Múzeumban látható. Athén folyamatosan követeli a visszaszolgáltatását, eredmény nélkül. Márciusban az UNESCO megállapodást sürgetett az ókori műkincs sorsáról Athén és London között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Alapjaiban változtatta meg Nagy-Britanniát Viktória királynő uralkodása 17:05
- Magyar propagandisták Bolíviában 16:05
- Online hozzáférhetők Petőfi Sándor fiának versei és levelei 15:22
- Különös játékokkal múlatták az időt az azték őslakosok 14:20
- Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier! 13:11
- Nem aratott osztatlan sikert az első magyar keresztrejtvény 09:50
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap