Drága ékszerekkel temették el a 7. században elhunyt bázeli nőt

A középkori temetkezési hely jelenléte már a 19. század óta ismert, a mostani ásatás új közművezetékek fektetését megelőzően zajlott. Az év során már feltártak egy fiatal lány 6. századi sírját, benne mintegy 380 darab gyönggyel. A mostani felfedezések azt mutatják, hogy a temetőt az eddig gondoltnál sűrűbben használták.

Az egyik legjelentősebb felfedezés egy, a társadalom felső rétegeihez tartozó nő sírja, aki 20 éves kora környékén hunyt el a 7. században. A sír korábbi, 20. századi építkezések során már károsodott. A koponya és a test térd alatti része hiányzik, de a nővel együtt eltemetett értékek még jelen voltak.

Ezek között szerepel egy ritka, fémből készült, korong alakú fibula is, amelyet arannyal vontak be. A fibulát arany ötvösmunka, zöld gránátkövek és kék üveg díszíti.

A fibula valószínűleg egy mára eltűnt köpenyt fogott össze a nő nyakánál. Ezen felül egy nyakláncot is viselt, amely 160 üveg-, ametiszt- és borostyángyöngyből állt; elképzelhető, hogy ezek ruhájának gallérjára vagy mellrészére voltak varrva.

Előkerült továbbá egy fémkeresztekkel díszített bőrszíj, ami egy jókora borostyánfüggőben végződik. A nő derekát öv kerítette körbe, amelynek csatja vasból és ezüstből készült. Az övről lógó láncra átlyukasztott római pénzeket, fémtárgyakat és egy csontfésűt akasztottak.

Egy másik most feltárt sír egy gyermeké volt; ebben egy ezüstberakásos övcsatot, fém övdíszeket, egy ollót és egy fésűt találtak. Egy kőlapos sírban pedig egy felnőtt férfi maradványai feküdtek, akinek arca egy kardtól elszenvedett sérülés világos nyomait őrizte. Meghökkentő módon a férfi túlélte a sérülést, amely még halála előtt teljesen begyógyult.

Bázel helyén már az i. e. 5. században település állt. A kelta oppidumot (erődöt) az i. e. 1. század környékén emelték itt. A római hódítás után katonai tábor létesült itt, és a település az i. sz. 1. század végére Germania Superior provincia része lett. A római uralom a 3. századra meggyengült, de még a 4. század során is számos alkalommal sikerült visszaverni a germán hódítási kísérleteket.

Az alemann törzsszövetség népei végül 406-ban aratott győzelmük után telepedtek le a Svájci-fennsíkon. Ők, majd később a frankok népesítették be az így ismét virágzásnak induló Bázelt. A város a 7. században saját pénzt is veretett, a 8. században pedig püspökség alapult itt. A római erődöt katedrálissá alakították; Kleinbasel városrész a régi vár-/templomdomb köré épült, ez volt a középkori település magva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait