Világháborús lövedékek helyett középkori hajót találtak Norvégiában

A Hugin vízre bocsátása (Facebook / Forsvarets forskningsinstitutt (FFI))

A szonárral (hangradar) készült képek szerint a tíz méter hosszú, fából készült hajótest 410 méter mélyen fekszik a Mjøsa nevű tóban, mintegy 100 kilométerre a norvég fővárostól.

A hajó szerkezetéről eddig szerzett ismeretek arra utalnak, hogy kb. 700 évvel ezelőtt épülhetett, nem sokkal a viking kori hajókról – amelyek két végükön majdnem azonos kialakítással rendelkeztek – a középkorban jellemző, jól megkülönböztethető orral és tattal rendelkező formákra történő átállás után, mondta Øyvind Ødegård, a Norvég Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) régésze.

„Még csak a szonárfelvételek állnak rendelkezésünkre, de úgy tűnik, felfedezhető rajtuk a tat körvonala, ami az 1300-as évekig nem volt jellemző.”

Mostanáig a rossz időjárási és látási viszonyok megakadályozták a kutatókat a roncs kamerás vizsgálatában, és most úgy tűnik, erre a következő év elejéig már nem is lesz alkalom.

A szonár képein jól látszik a klinker palánkozással épült hajótest; ennél a hagyományos észak-európai építési módnál a palánkok zsindelyszerűen lapolódnak egymásra. A középkorban ezt felváltotta a földközi-tengeri eredetű karvel palánkozás, ahol síkban illeszkednek egymás mellé a palánkok.

A Norvég Fegyveres Erők Kutatóintézete (FFI) az NTNU-val közös projekt keretein belül keresi meg és térképezi fel az 1940–70 között a Mjøsába lerakott több száz tonnányi lő- és robbanószert.

A tó már a viking korban (8–11. század) is fontos kereskedelmi útvonal volt a partján virágzó települések között. A több mint 360 négyzetkilométer területű tóból az FFI Hugin nevű autonóm víz alatti járműve (AUV) eddig alig 40 négyzetkilométert mért fel.

A Hugin szonárja több képet is készített a hajóroncsról, ez alapján állították össze annak háromdimenziós modelljét.

Ødegård szerint a hajó a viking kori járművekhez hasonló egyetlen árbóccal és egy négyzet alakú vitorlával bírt, de kormánylapátja már középen lehetett, eltérően a viking kor hajóitól, amelyeknél a kormánylapát a hajótest jobb oldalán helyezkedett el.

A hasonló méretű és kialakítású hajók gyakoriak lehettek a Mjøsán a középkorban, bár a kutatók csak a kamerás vizsgálatok elvégzése után tudják majd biztonsággal megállapítani a most talált hajó szerepét. „Ha szerencsések vagyunk, még rakományt is találhatunk rajta” – jegyezte meg Ødegård.

A tóból akár még régebbi hajóroncsok is előkerülhetnek. „Ha valaha találunk egy viking kori hajóroncsot Norvégiában, az a legnagyobb eséllyel a Mjøsában fog történni” – mondta el Ødegård.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe