A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
2022. november 1. 11:50 Múlt-kor
A portugál főváros, Lisszabon lakói 1755. november 1-én napfényes reggelre ébredtek. Az ég tiszta volt, amelynek szikrázó kékségét egy felhő sem takarta el. Ám délelőtt 9 óra 40 perckor a természet által megalkotott idill pillanatok alatt pokollá változott. A föld megrázkódott és megnyílt, a virágzó város rövid időn belül füstölgő romhalmazzá vált; a világtörténelem egyik legborzalmasabb földrengése rázta meg és pusztította el kíméletlenül Lisszabont.
Korábban
A Richter-skála szerinti 9,2-es földrengés nagyjából 3-6 percig tarthatott. Az épületek kártyavárként omlottak össze. Mivel Mindenszentek napja volt, rengetegen a templomokban lelték halálukat; mise közbe az emberek fejére hullottak a freskóval díszített, bibliai jeleneteket ábrázoló mennyezetek.
A várost repedések szabdalták fel, amelyeknek szélessége elérte akár az öt métert is. A túlélők, akiknek sikerült előkaparni magukat a romok alól, levegőért kapkodtak a kavargó por által elsötétült égbolt alatt. A romok között a sokktól céltalanul őgyelgő vagy a téglakupacokon transzban üldögélő, reszkető, vérző, szürke mocsok lepte kísértetek azonban nem sokáig örülhettek, hamarosan egy újabb kataklizmával kellett szembenézniük.
Negyven perccel a halálos rengéshullámok után szökőár csapott le a városra elpusztítván a kikötői dokkokat és a belvárost. Az apokalipszist okozó rengéseket követően rengeteg ember a szabad, nyitott tereken keresett menedéket.
Ilyen terület volt a kikötő környéke is, amelyet elsőként ért el a városra elementáris erővel rázúduló, több méter magas vízfal. Az óceán ugyan visszavonult, de helyébe egy másik őselem, a tűz lépett. A házakban felállított gyertyák ugyanis a rengések hatására eldőltek; a város száraz részeit lassan elborították a lángok.
A tüzek egy hétig tomboltak Lisszabonban. Az elemi csapások következtében az épületek 85 százaléka megsemmisült, a város 200 ezres lakosságából legkevesebb, mint 40 ezer ember életét vesztette. Egyes felmérések szerint az áldozatok száma elérhette akár a 100 ezer főt is.
Lisszabon, az akkori Európa ötödik legnépesebb és az egyik leggazdagabb városa, romokban hevert. A főváros mellett számtalan, Portugália déli részén található tengerparti település is kisebb-nagyobb károkat szenvedett, csakúgy, mint a Lisszabontól 1500 km távolságra fekvő, portugál fennhatóság alatt álló Azori-szigetek kikötői.
A Lisszabont is elpusztító cunami terjedésénék ábrája (a számok a eltelt időt jelölik órában)
Egy jelenlegi elmélet szerint a földrengés pusztító hatása olyan súlyos volt, hogy abba a portugál gyarmatbirodalom is beleroppant. A portugál monarchia igazgatási rendszere részben leállt, mivel rengeteg tisztviselője életét vesztette a földrengésben.
A király egészsége is megroppant, I. József a katasztrófát követően klausztrofóbiás lett, zárt helyeken nem volt nyugodalma, az ország valódi irányítását külügyminisztere, Marques de Pombal vette át, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros újjáépítésében, de egyben brutális, két évtizeden át tartó kormányzást vezetett be.
Az ellentmondók és az ellenszegülők halállal lakoltak; mindennaposak voltak a kivégzések. Miközben a kormányzó a rend helyreállításán dolgozott, a portugál gyarmatok egy részére a hollandok, az angolok, a franciák és a spanyolok tették rá a kezüket. Végül a legdrágább ékkő, Brazília is elveszett, miután 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. A portugál történelem egyik, kétségkívül meghatározó és dicsőséges korszaka lezárult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat tegnap
- Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban tegnap
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám tegnap
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás 2024.06.29.
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok 2024.06.29.