A túszok közül is szedett áldozatokat az orosz különleges erők gáztámadása
2022. október 26. 18:00 Múlt-kor
A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzet-visszafojtva figyelték az épületet rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg. 20 évvel ezelőtt, 2002. október 26-án kezdődött a moszkvai Dubrovka színház ostroma.
Orosz kommandósok túszokat kísérnek ki a Dubrovka színházból 2002. október 26-án (Getty Images)
Korábban
Három napig tartó eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat.
Az állig felfegyverzett csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről.
A terroristák eltökéltek voltak, és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.
Az egyik túsz visszaemlékezése szerint közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről, majd sok terrorista és túsz elájult.
Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk, kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük maradt arra, hogy életben maradjanak.
„Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.
A terroristákat végül 129 túsz élete árán sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét.
Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció és a mérgező anyag alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra.
Még az egészségügyi személyzet tagjainak – akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak – sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen szerrel hatástalanították a színházban tartózkodó fegyvereseket.
Az ostrom után az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézett beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
