Bosszúszomjas társai gyilkolták meg Pizarrót, az Újvilág aranyéhes hódítóját
2022. június 26. 11:50 MTI
481 éve, 1541. június 26-án gyilkolták meg limai palotájában saját társai Francisco Pizarrót, az Inka Birodalom meghódítóját. Pizarro 1535-ben alapította meg Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének.
Az inka uralkodó elfogása (John Everett Millais festménye)
Korábban
A konkvisztádor valamikor 1471 és 1476 között született Trujillóban, Spanyolország egyik szegény vidékén egy katona törvénytelen fiaként. Írni-olvasni nem tanult meg, kondás volt, amikor a szóbeszéd szerint mesés kincseket rejtegető Újvilágba utazott szerencsét próbálni.
Számos felfedező és hódító vállalkozásban vett részt, de ekkoriban még nem tűnt ki társai közül. 1513-ban tagja volt Vasco Núñez de Balboa panamai expedíciójának, amely a földszorost átszelve elsőként pillantotta meg a Csendes-óceánt. Az új kormányzó parancsára később ő tartóztatta le a lázadással vádolt Balboát, ebbéli érdemeiért az újonnan alapított Panamaváros első polgármestere lett.
Már tekintélyes ember volt, amikor 1524-ben egy Diego de Almagro nevű másik kalandorral a legendás dél-amerikai „Aranyország”, Biru (Peru) keresésére indultak, de útjuk az éhség, a rossz idő és az ellenséges indiánok miatt kudarcba fulladt.
1526-ban újra próbálkoztak, s ezúttal már a mai Ecuador partjainál némi aranyra bukkantak. Pizarrónak meggyőződésévé vált, hogy a szóbeszéd igaz, a kincsekben gazdag föld valóban létezik. A hírről futár útján beszámolt az új panamai kormányzónak, de az már nem bízott benne, és azonnali hazatérésre szólította föl.
Portré a hódítóról
Pizarro megtagadta a parancsot, és társait is választásra szólította fel. Kardjával vonalat húzott a földre, mondván: az egyik oldalon van Panama és a szegénység, a másikon Peru és a gazdagság, ő délre indul. A vele maradt tizenhárom emberrel ismét Peruba hajózott, s meggyőződött a terület hihetetlen gazdaságáról.
A vállalkozást továbbra is ellenző kormányzót úgy kerülte meg, hogy visszatérése után Spanyolországba utazott, és kieszközölt egy kihallgatást V. Károly királytól. Az uralkodót meggyőzték Pizarrónak az Eldorádóról szóló színes meséi, nemesi rangot kapott, és kinevezték a meghódításra váró gyarmat kormányzójává.
Harmadik útjára 1530. december 27-én három testvérével és Almagróval, 180 emberrel, 37 lóval, 26 puskával és néhány ágyúval indult, az expedíció elején még száz, Panamából érkezett kalandéhes spanyol is csatlakozott hozzá.
Pizarro legnagyobb szerencséjére éppen egy trónviszály közepébe csöppent: az alig százéves, mintegy egymillió négyzetkilométer területű Inka Birodalom trónjáért vívott véres belviszály miatt a helyiek alig szenteltek figyelmet a spanyoloknak, akik szinte akadálytalanul jutottak el a birodalom szívéig, csak tucatnyi embert veszítve az összecsapásokban.
A trónharcokból győztesen kikerült új inka uralkodó, Atahualpa 1532. november 16-án tízezer, bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta Pizarrót és mintegy 200 emberét. A spanyolok felszólították: vegye fel a keresztény vallást, és hódoljon be a spanyol királynak. A sértett és megdöbbent inka nemmel válaszolt, és a földre hajította a Bibliát, mire Pizarro a „szentséggyalázás” ürügyén támadást vezényelt.
Lima alapítása (José Effio alkotása)
A spanyolok előbb sortüzet adtak, majd lovasrohamot indítottak, az indiánok nagy részét lemészárolták, Atahualpát elfogták. Az inka váltságdíjként felajánlotta: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amelyet egy felemelt karddal húznak a falra.
Ő állta a szavát, Pizarro azonban nem: az uralkodót a kincsek összehordása után testvére meggyilkolása, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték, és 1533. augusztus 29-én kivégezték.
Atahualpa a vérpadon felvette a keresztséget, ezért előbb megfojtották, és csak utána gyújtották meg a máglyát. Az aranyat és az ezüstöt elosztották, még az egyszerű katonák is dúsgazdag emberként térhettek haza.
A spanyolok ezek után harc nélkül foglalták el és rabolták ki a birodalmat. Pizarro 1535-ben megalapította Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének. A külső veszély elmúltával a hódítók egymás ellen fordultak, s Almagro húzta a rövidebbet, Pizarro elfogatta és kivégeztette.
Almagro fia 1541. június 26-án állt bosszút: embereivel palotájában rohanták le és gyilkolták meg az Inka Birodalom meghódítóját. Az ifjabb Almagrót a királyi biztos fejeztette le, majd kivégeztette a fellázadt Gonzalo Pizarrót, a hódító öccsét is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.