A francia falu, ahol a megszálló SS-katonák után csak üszkös romok maradtak

A romok őrzik az áldozatok emlékét (kép forrása: Wikimedia Commons/ DICCARQ/ CC BY-SA 4.0)

A „Das Reich” SS páncéloshadosztály részét képező, Der Führer páncélgránátos ezred katonái egy napsütéses vasárnap délután érkeztek a közép-franciaországi településre, ahol elkezdték a gyanútlan emberek összegyűjtését.

A nőket és a gyerekeket a templomba, a férfiakat pajtákba terelték, majd átvizsgálták a falut, de sem fegyvereket, sem lőszereket nem találtak.

Az eredménytelen razzia nem mentette meg lakókat, ugyanis az SS-egység parancsot kapott a település és az ott élők likvidálására, megtorlásként a francia ellenállók által a térségben állomásozó „Das Reich” páncéloshadosztály egységei ellen elkövetett támadásokra.

A páncélos hadosztály harcedzett férfiakból állt, akiket már megedzett a keleti-fronton végrehajtott számtalan, partizánok ellen indított megtorló akció. A megszállók lelkiállapotára a szövetségesek pár héttel korábbi, sikeres normandiai partraszállása sem gyakorolt jó hatást; a Franciaországban állomásozó németek egyre inkább azt érezhették, hogy a nyakuk körül feszesen szorul a képzeletbeli hurok.

A szellemfalu (kép forrása: Wikimedia Commons/ Asier Zorrilla/ CC BY-SA 3.0)

A pajtákba beterelt férfiakat az SS-katonák géppuskákkal lőtték agyon, és miután átvizsgálták a halmokban heverő embereket, és lelőtték a vérben fekvő, vonagló sebesülteket, a holttesteket az épületekkel együtt felgyújtották.

Hébras és másik négy túlélő a pajta tövében felfedezett nyúlüregeken keresztül távozott a lángoló pokolból. Miután kiásták magukat, újabb megpróbáltatással kellett szembenézniük; mészárosaik ugyanis kiszúrták a gomolygó füstben menekülőket és utánuk lőttek.

Bár súlyos sérüléseket szenvedtek, csodával határos módon túlélték ezt az incidenst is. A pajták után a templom következett. Az SS gyújtóbombával borította lángba a szentélyt, és mindenkit, aki menekülni próbált a lángoló épületből, kegyetlenül lemészároltak.

Az SS-különítmény pár óra alatt végzett 247 nő, 205 gyermek és 190 férfi életével. Az embertelen, gépies kegyetlenséggel végrehajtott vérontás maradványai, a nácik által elkövetett atrocitások mementójaként a mai napig ott állnak, ugyanis Charles de Gaulle, Franciaország akkori vezetője nem engedte elbontani az üszkös romokat, így állítva örök emléket a vérfürdő áldozatainak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról