A másik Mendelssohn: Fanny

Ma már senkire nem mondjuk azt, hogy csodagyerek, a fiatal muzsikusokat is, ha valaki kiemelkedik a mezőnyből, inkább úgy nevezik, különleges tehetség. Pedig a XVIII. század második felében, és a XIX. században is óriási divatja volt csodájára járni a kivételes képességekkel rendelkező gyermekeknek. A legextrémebb példa „a lübecki gyerek” volt, hivatalosan Christian Heinrich Heineken, aki tudott németül és franciául, olvasott ógörögül és latinul, jártas volt a jogtudományokban, a matematikában, a csillagászatban, az anatómiában, és megírta Dánia történelmét, de nagyon fiatalon, négy és fél évesen elhunyt. „Amikor a természet a szabályoktól elkalandozik” – jellemezte a koraérett gyerek („ingenium praecox”) tehetségét Immanuel Kant.

Sokat számított a családi környezet, azaz a szülők kulturáltsága abban a tekintetben, hogy hogyan is viszonyuljanak különleges gyermekükhöz. Leopold Mozart például a tényleg csodaszámba menő lányát, Nannerlt és fiát, Wolfgangot egyik városból a másikba cipelte, tehetségükből pénzt csinált. Kiváló zenész volt, tudta, mit ér gyermekeinek a tudása. Hasonlóan különleges volt Fanny és Felix Mendelssohn Bartholdy, a zsidó testvérpár. Ez utóbbit azért fontos megjegyezni, mert tanáruk, Carl Friedrich Zelter is kitért rá abban a levélben, amikor a fiút ajánlotta Johann Wolfgang von Goethe figyelmébe: „Felix csinos, jó fiú, élénk és engedelmes. Bár egy zsidó fia, mégsem zsidó. Az apja – nem kis áldozatot hozva ezzel – nem hagyta körülmetélni, és úgy neveli, ahogy illik. Az lenne ám a fából vaskarika, ha egy zsidó gyerekből művész válna.”

Pedig a tehetség nem akkor jelent meg először a Mendelssohn famíliában. Moses Mendelssohn – Fanny és Felix nagyapja – a XVIII. század egyik nagy hatású filozófusa volt, de szót érdemel az anyai nagymama, Babette Salomon, aki kottagyűjteményéből Johann Sebastian Bach Máté passiójának a kéziratos másolatát adta karácsonyi ajándékul Felixnek, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ifjú újra előadja a darabot, végérvényesen megváltoztatva az „öreg” Bach műveinek befogadását a világban. De ott az anyai nagynéni, Sarah Levy is, akit Wilhelm Friedemann Bach tanított sokáig. A Bach családnak Mendelssohnék körében nagy respektje volt, így aztán nem véletlen, hogy 1805-ben, amikor az újszülött Fannyt az édesanyja kezébe adták, így kiáltott fel: „micsoda bachi fúgaujjai vannak!” S ezzel a gyerekek sorsa meg is volt pecsételve.

A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?