Az I. világháborús kódfejtés, amely az Egyesült Államokat hadba lépésre késztette
2022. február 24. 15:55 Múlt-kor
„Soha egyetlen kódfejtésnek nem lett ilyen súlyos következménye” – jelentette ki az I. világháború legnagyobb botrányát kavaró Zimmermann-táviratról David Kahn történész. A német külügyminiszter, Arthur Zimmermann Mexikót az USA megtámadására buzdító üzenetét a brit titkosszolgálat lefülelte, majd 1917. február 24-én hivatalosan is átadta Walter H. Page londoni amerikai nagykövetnek. Az USA részben a táviratnak köszönhetően lépett be a háborúba.
Korábban
Zimmermann kódolt üzenete Johann von Berstorff washingtoni német nagykövet érintésével jutott el január 19-én Heinrich von Eckardt mexikói német nagykövethez.
Az ajánlattal megkísérelték rávenni Mexikót, hogy az USA hadba lépése esetén támadja meg északi szomszédját, amiért cserébe győzelem esetén visszakaphatja egykori területeit, Új-Mexikót, Texast és Arizonát.
A németek célja az volt, hogy az USA hadba lépése esetén megakadályozzák, hogy az európai hadszíntérre koncentrálhassanak.
Mexikó azonban visszautasította az ajánlatot, a brit hírszerzés pedig megfejtette a kódolt üzenetet.
Arthur Zimmermann, a távirat szerzője
De a híres Room 40 munkatársai vonakodtak közzétenni az információkat, mivel ezzel a németek előtt felfedték volna kódfejtő tevékenységüket, az amerikai barátaik előtt pedig azt, hogy utánuk is kémkednek.
Szükség volt egy fedősztorira. A britek feltételezték, hogy a washingtoni német nagykövet már nyilvános távíróvonalon továbbította az üzenetet Mexikóba, és hogy néhány változtatást eszközölt az eredeti változathoz képest (más dátum, sorozatszám stb.).
Ezért egy ügynökük lefizette a mexikóvárosi távíróközpont egyik munkatársát, és megszerezte a kódolt távirat másolatát, amelyen valóban szerepeltek a javítások.
Az amerikaiak ezt már nem találhatták gyanúsnak, a németek pedig nem sejthették, hogy a britek törték fel a kódokat.
Az üzenet tartalmának március 1-jei nyilvánosságra hozatalát követően a mexikói nagykövetségük egyik munkatársát vádolták meg árulással. Az USA végül 1917. április 6-án üzent hadat Németországnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![régészet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/2.jpg)
régészet
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett
- Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú
- Ezeréves épület nyomaira bukkanhattak a régészek Veszprémben
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap