Kína virágzó tartományát tette a földdel egyenlővé a történelem legpusztítóbb földrengése
2022. január 23. 12:52 MTI
466 éve, 1556. január 23-án Kína Senhszi tartományában zajlott a történelem eddigi legpusztítóbb földrengése. Az elemi csapás becslések szerint 830 ezer áldozatot követelt. A rengés epicentruma a fővárostól alig száz kilométernyire lehetett, a talajban komoly sérülések keletkeztek, így a földcsuszamlások tovább növelték az áldozatok számát. A fővárosban 3 méter mélységben süllyedt meg a talaj, több helyen víz tört fel és csatornák keletkeztek.
Korábban
A Kína középső részén található Senhszi tartomány az ország egyik kulturális bölcsője. Belső-Mongóliával határos északi része sivatagos terület, ettől délre löszfennsíkok terülnek el, délen a kelet-nyugati irányba húzódó Csinling-hegység határolja, és átfolyik rajta a Sárga-folyó, a világ hetedik, Kína második legnagyobb folyója.
A tartomány székhelyén, Csanganban (ma: Hszian) a történelem folyamán számos kínai dinasztiának állt a fővárosa.
A Tang-dinasztia idején épült 11 kilométeres városfal és a 700-as évek elején épült 64 méteres Nagy Vadlúd és Kis Vadlúd pagoda a mai napig turisták tömegeit vonzza.
Nem messze innen fedezték fel Csin Si Huang-ti, Kína első császárának világhírű agyaghadseregét 1974-ben. Csangan központi szerepet játszott a kereskedelemben is, lévén a híres Selyemút egyik végállomása. A virágzó tartományban rengeteg ember élt.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
Kína az indiai és a pacifikus kőzetlemezek találkozása miatt a földrengések szempontjából a bolygó egyik legveszélyeztetettebb területe.
A kínai filozófusok azzal magyarázták az újra és újra megismétlődő elemi csapásokat, hogy a földrengéseket a világegyetemet alkotó alapanyag, az éltető energia (csi) blokkolt állapota okozza.
Az első feljegyzett földrengés-megfigyelő berendezést egy Csang Heng nevű kínai tudós készítette 132-ben, ez a készülék állítólag képes volt távoli, nem érezhető rengések jelzésére, de működési elvéről nem maradt fenn adat.
Az emberiség történetének eddigi legpusztítóbb földrengése 1566. január 23-án, késő este történt Senhsziben.
A korabeli feljegyzések és geológiai kutatások alapján a tudósok az eseményeket modellezve arra a megállapításra jutottak, hogy a rengés a Richter-skálán körülbelül 8-8,3-as erősségű lehetett.
Ennél nagyobbat már jegyeztek fel (az 1960-as chilei földrengés 9,5-ös erősségű volt), de pusztítóbbat soha. Ereje a Mercalli-skálán, amely a földrengéseket inkább szubjektív módon, az általuk okozott pusztítással méri, XI. fokozatú, azaz katasztrofális lehetett; ennél a fokozatnál csak egy erősebb van, de ilyet még sohasem észleltek.
A rengés epicentruma a fővárostól alig száz kilométernyire lehetett, a talajban komoly sérülések keletkeztek, a talajsüllyedések és a földcsuszamlások tovább növelték az áldozatok számát. A fővárosban 3 méter mélységben süllyedt meg a talaj, több helyen víz tört fel, csatornák keletkeztek.
A földrengést, amelyet több utórengés követett, ezer kilométeres körzetben is érezni lehetett, és egész városok váltak a földdel egyenlővé.
A katasztrófa csaknem 830 ezer ember életét követelte, ez a szám becslések szerint a lakosság hatvan százalékát tette ki.
A kezdetleges technikával emelt épületek kártyavárként omlottak össze, ráadásul a lakosság zöme löszbe vájt barlangokban lakott, és ezek az első földlökésre beomlottak.
„A nagy kínai földrengés” a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít, az 1976-os, szintén kínai, tangsani földrengés mintegy 450 ezer, a 2004-es indiai-óceáni földrengés és szökőár 280 ezer életet követelt.
Kínában tanultak a szörnyű szerencsétlenségből, régészeti feltárások szerint a földrengés után megszaporodtak a puhább és rugalmasabb szerkezetű, a földrengésnek jobban ellenálló anyagokból – mint a bambusz és a fa – épített házak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/782.jpg)
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau tegnap
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken tegnap
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után tegnap
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok tegnap
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza tegnap
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt tegnap
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon tegnap
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához tegnap