A közös minisztertanács egyhangú határozatot hoz a Szerbiának küldendő ultimátumról
2004. július 17. 16:04
A szarajevói merényletet mind az uralkodó, mind a Monarchia katonai és külügyi vezetői, mint szerb hadüzenetet fogták fel. Úgy vélték, elérkezett az alkalom, hogy leszámoljanak Szerbiával. A háborút a délszláv kérdés megoldásának, a délszláv egyesülés és terjeszkedés megakadályozásának szánták. Megindítását Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés július 5-én döntött a háború támogatása mellett. Kedvezőbbeknek ítélték a feltételeket egy európai háborúhoz, mint esetleg néhány év múlva. A háború kérdésében egyedül Tisza István miniszterelnök képviselt ellenvéleményt. Nem látta alkalmasnak az időpontot. Attól tartott, hogy a formálisan szövetséges Romániára nem lehet számítani, és a román csapatok bevonulnak Erdélybe. Nem érezte elégségesnek a Monarchia katonai erejét az egy időben több országgal szemben folytatandó hadműveletekhez sem. Egy esetleges győzelem és Szerbia annexiója ráadásul a megnövekedő délszláv elem miatt veszélyeztette volna a dualista struktúrát. Tisza július 10. és 14. között a "német buzdítás" hatására megváltoztatta véleményét, és végül a közös minisztertanács 1914. július 19-én, egyhangúlag elfogadta a szerb kormányhoz intézett szigorú jegyzék szövegét. A jegyzék követelte: a szerb kormány hivatalos lapjában tegyen közzé egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a nagyszerb mozgalmat, sőt a nagyszerb mozgalmat a Monarchia emberei fojthassák el, a merénylet ügyében vizsgálatot is ők folytathassák le Szerbiában. Ezek a pontok egy szuverén állam számára elfogadhatatlanok voltak - ezért is fogalmazódtak így. A ultimátum 48 órát adott a válaszra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Az 56-os forradalom után sokat tett a magyar menekültekért az újdonsült monacói hercegné tegnap
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között tegnap
- Fokhagymával és pálinkával is próbáltak védekezni az emberek a kolera ellen tegnap
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek tegnap
- Milánót is elfoglalta volna, de megsemmisítő vereséget szenvedett a svájci hadsereg 2024.09.13.
- Gyorsan kiérkeztek a mentőegységek a biatorbágyi merénylet helyszínére 2024.09.13.
- Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai 2024.09.13.
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit 2024.09.12.