Még a skorbuttól is megóvta matrózait a déli sarkkört átszelő James Cook
2021. október 27. 11:36 MTI
„Nem csak messzebbre akarok eljutni, mint előttem bárki, hanem olyan messzire, amennyire csak egy ember eljuthat” – írta a 293 éve, 1728. október 27-én született James Cook kapitány, minden idők egyik legeredményesebb felfedezője.
Korábban
A nyolcgyermekes parasztcsaládban született Cook szegény sorban nevelkedett, iskolába csak öt évig járt. Egy halászfaluban szatócsinasként dolgozott, és a tengert bámulva kerítette hatalmába a kaland vonzása. 18 évesen hajósinasnak szegődött, majd egy szénszállítón sajátította el a tengeri tájékozódás alapjait, éjszakánként matematikát és asztronómiát tanult.
Már egy masszív vitorlás parancsnokságát is felajánlották neki, amikor mindent újrakezdett: önkéntes matróznak állt a brit haditengerészethez. Két év múlva már itt is hajón parancsnokolt, a hétéves háborúban éjszaka derítette fel a Szent Lőrinc-folyó nehezen hajózható szakaszait, majd feltérképezte Új-Fundland és Labrador partjait is.
1768-ban a Royal Society hosszas viták után szakértelmére való tekintettel, s alacsony származását figyelmen kívül hagyva megbízta első déltengeri expedíciójának vezetésével. Negyvenévesen megkapta a hadnagyi rangot, keze alá pedig egy erős, de lassú egykori szeneshajót adtak.
Az Endeavour előbb csillagászokat vitt Tahitire egy napfogyatkozás megfigyelésére, majd 1769 nyarán a korabeli feltevések szerint az északi félteke tömegét kiegyensúlyozó déli föld, a Terra Australis keresésére indult. Útja során feltérképezte Új-Zélandot, majd 1770. április 19-én első európaiként elérte Ausztrália keleti partjait, és feljegyzéseket készített a faunáról és a bennszülöttekről. Cook, aki az Új-Dél-Walesnek elnevezett területet brit birtokba vette, 1771 júliusában érkezett vissza Angliába.
Otthon hősként ünnepelték, bemutatták a királynak és kinevezték parancsnoknak. 1772-75 között tett második útjára már két hajóval, de változatlanul azzal a feladattal indult, hogy keresse meg a még délebbre fekvő kontinenst.
A kapitány elsőként szelte át a déli sarkkört, elsőként hajózta körül ezen a szélességi fokon a Földet, s az Antarktiszt megközelítve bebizonyította, hogy a Terra Australis legfeljebb az örök fagy világában létezhet. Útján feltérképezte Tongát és a Húsvét-szigetet, újra rábukkant a Marquises-szigetekre és felfedezte Új-Kaledóniát.
Hírneve most már túlterjedt az Admiralitás körein: végre megkapta a kapitány rangot, a Royal Society tagja lett és a Lordok házában méltatták. 1776-ban nekivágott, hogy megkeresse a legendás északnyugati átjárót az Atlanti- és Csendes-óceán között. Harmadik útja során felfedezte Hawaiit, feltárta Észak-Amerika partjait Kaliforniától Alaszkáig, de a Bering-szorosba a jég miatt nem tudott bejutni, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy az átjárónak – ha létezik is – gyakorlati haszna nincs.
A kudarctól ideges és gyomorfájdalmaktól gyötört Cook visszatért Hawaiira, ahol 1779. február 14-én egy ellopott csónak miatt kitört összetűzésben életét vesztette, hajói végül 1780-ban értek haza. Cook nagyon sokat tett a világ megismeréséért, de legalább ekkora teljesítménye volt, hogy hajóin senki nem halt meg skorbutban, a kor rettegett betegségében, mert a matrózok étrendjébe C-vitaminban gazdag ételeket iktatott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
