A „gonosz szem” ellen védő bizánci kori amulettre bukkantak Izraelben
2021. május 27. 10:09 MTI
A szemmel veréstől védő 1500 éves amulettet találtak Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű lap hírportálja szerdán.
Korábban
Izrael bizánci korszakában, a judaizmus szemszögéből pedig a talmudi korban készült az a háromszögalakú amulett, amelyet valójában már negyven éve megtaláltak, de csak most adtak át az Izraeli Régészeti Hatóságnak (IAA).
Galilea Arbel nevű falujának egyik első lakója, Tova Haviv lelt rá negyven éve az értékes műkincsre, amelyet egyik családtagja ezekben a napokban átadott az IAA szakembereinek.
A medál egyik oldalán egy lovas figura látható feje körül glóriával, amint egy gömböt dob egy földön fekvő nőalakra. A medál felirata szerint „egy az Isten, aki legyőzi a gonoszt”. A ló alatti görög betűk megegyeznek a zsidó vallásban szereplő isteni névvel (JHVE).
A medál másik oldalán nyilakkal átszúrt szemet, és körülötte veszélyes állatokat ábrázoltak, két oroszlánt, kígyót, skorpiót és madarat, valamint egy másik görög feliratot, mely szerint „egy az Isten”.
Eitan Klein, az IAA régiséglopás-megelőzési egységének igazgatóhelyettese közleményében azt írta, hogy valószínűleg az i.sz. ötödik-hatodik században készülhetett a nemrég tulajdonukba került műtárgy, mely illeszkedik a levantei amulettek sorába, és valószínűleg Galileában, vagy Libanonban készült.
„Az amuletteknek ezt a csoportját olykor »Salamon pecsétjének« is nevezik, melyeken a lovast a gonosz szellem legyőzése közben ábrázolják. Ezúttal a fekvő nő a mitológiai Gello figuráját testesíti meg, amely a nőket és a gyermeket fenyegető, szemmel veréssel lesújtó démoni figura” – magyarázta Klein az amulett jelentését.
„A hátoldalon lévő szem a rontást hozó gonosz szemként azonosítható, amelyet különböző eszközökkel megtámadnak és legyőznek. Az amulettet valószínűleg szemmel verés elleni védekezésre, esetleg a nők és a gyermekek megóvására használták” – vélekedik a régész.
Noha az amuletten található szimbólumok nem tartoznak a jellegzetes zsidó jelek közé, mivel a tárgyat Arbelben találták meg, amely falu a bizánci időszakban zsidó település volt, a medál tulajdonosa valószínűleg zsidó volt. A régészeti kutatások során előkerült, és egy bizánci kori zsinagógát is magába foglaló Arbelt a Talmud szövegei is számos alkalommal említik.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![maják](/ih0Ax/label/.cut-640x400/240.jpg)
maják
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
- A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
- A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap