Legendás sorozatvető fegyvert fejlesztett ki Kosztka Károly honvédszázados
2020. október 7. 08:28 MTI
Kosztka Károly mérnök, feltaláló, az 1848-as szabadságharc századosa kétszázhat éve, 1814. október 7-én született. Lugoson kifejlesztett egy sorozatlövő fegyvert, a hat egymás mellé állított puskacsövet egy ügyes szerkezet látta el lőszerrel, a találmány tervrajzát és fából készült makettjét ma a Szentesi Múzeum őrzi.
Korábban
Az Abaúj vármegyei Peklinben született régi nemesi családban. Mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban (a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődje) szerezte 1842-ben. Tanulmányai mellett foglalkozott pirotechnikával, régészettel és numizmatikával is, a Nemzeti Múzeum anyagát később adománnyal gyarapította.
Rövid ideig Pesten dolgozott az állami mérnöki hivatalnál, onnan helyezték át Temesvárra segédmérnöknek a vízrendészeti osztályra. 1846-ban az erdélyi Lugoson telepedett le, ahol városi mérnökké nevezték ki, megházasodott és hat gyermeke született.
Lugoson kifejlesztett egy sorozatlövő fegyvert, a hat egymás mellé állított puskacsövet egy ügyes szerkezet látta el lőszerrel, a találmány tervrajzát és fából készült makettjét ma a Szentesi Múzeum őrzi. Az 1848-as forradalom kitörése után a Munkácsra áthelyezett Kosztka felajánlotta találmányát a Batthyány-kormánynak, de a fegyver sorozatgyártását a hadi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt nem tudták megkezdeni.
A Hadszer Hivatal vezetőjeként ágyúkat öntetett, amelyek olyan jól sikerültek, hogy a tiszai honvédsereget zömmel a munkácsi várban készült, nagy horderejű ágyúkkal és mozsarakkal látták el. Kosztkát munkája elismeréseként tüzér századossá nevezték ki, amire egész életében büszke volt, bár a megtorlás időszakában az előléptetés csaknem a fejébe került.
Az önkényuralom idején az Államépítészeti Hivatal alkalmazta. Sok helyütt megfordult az országban, Mohácsnál a Duna védelmi rendszerének munkálatait vezette, Gyula városát 1856-ban csatorna építésével mentette meg az árvíztől, 1861-től 1877-ig Veszprémben dolgozott a város főmérnökeként.
Kosztkát élete végéig foglalkoztatta a kézifegyverek, ágyúk, bombák és petárdák tökéletesítése. Az 1860-as években tervezte hátultöltős puskáját, amely tüzelésgyorsaságban felülmúlta a korabeli lőfegyvereket. 1869-ben Rákosmezőn bemutatót szervezett, de az osztrák hadügyminisztérium idegenkedett attól, hogy a lőfegyvert sorozatban gyártsák.
A fegyver iránt érdeklődött III. Napóleon francia császár is, de a következő évben a porosz-francia háború elsodorta a császárságot, és vele együtt Kosztka reményeit arra, hogy fegyverét egy hadsereg rendszeresítse. Találmányai közül kiemelkedik még az 1870-es években konstruált hatfontos, hátultöltős tábori ágyúja.
Mind a mai napig sokan gondolják azt, hogy ha a honvéd hadsereg kellő számban rendelkezett volna Kosztka legendás találmányával, a sorozatlövő fegyverrel, akkor nemcsak az osztrákokat állították volna meg, hanem az orosz inváziót is.
Nem csoda, hogy alakja és találmánya többnyire legendákba szőve tűnik fel: Rákosi Viktor novellájában, Bereményi Géza első regényében (Legendárium, 1978), Rényi Tamás filmjében (Élve vagy halva, 1979). Találmányára sokban hasonlít Richard J. Gatling 1862-ben szabadalmaztatott sorozatlövő fegyvere, a géppuska előfutára, amelynek korszerűsített változatait az amerikai haditengerészet és a légierő mind a mai napig rendszerben tartja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20