Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Bár az emberiség történelme telis-tele van sötét, illetve homályos foltokkal, vannak olyan kérdések, amelyek nemzedékeken, vagy akár évezredeken át is képesek megmozgatni az emberek fantáziáját, Stonehenge építésétől Kleopátra sírjának hollétén át Amelia Earhart eltűnéséig.
Korábban
Kik építették Stonehenge-et – és miért?
Az elmúlt évtizedek során több ismeretet nyert a tudomány a világhírű őskori műemlékről, mint azt sokan lehetségesnek gondolták volna oly sok idő eltelte után. A hátránya e folyamatnak az, hogy minél több információra derül fény, annál több kérdés merül fel a monumentális kőalakzattal kapcsolatban.
Az emberiség a letűnt korokról alkotott történelemképét azokból a leletekből építi, amelyeket a földből előás, illetve abból, ahogyan ezeket a fantázia segítségével kiegészíti.
A helyiek hagyományos történetei, meséi arról szólnak, a köveket egy varázsló repítette át Írországból, de az egyik, algák által pirosra színezett kőről sokan hiszik, hogy feláldozott emberek vére látszik rajta. Van, aki ma is meg tudja mutatni az ördög egyik lábnyomát, ahonnan az egy szerzetes felé hajította az egyik óriási tömböt.
A középkorban, illetve a kora újkorban – mivel nem találtak feljegyzéseket az építők kilétét illetően – feltételezték, hogy valamely nagy, ismert régi civilizációhoz köthető: a görögökhöz, a rómaiakhoz, netán a trójaiakhoz.
Az efféle találgatásoknak jobbára véget vetett 1901-ben az első valódi régészeti feltárás, amely az őskori britek által készített, ekkor már ismert alakú tárgyakon kívül semmit sem talált a helyszínen. Ennek ellenére egészen az 1960-as évekig tartották magukat azok az elméletek, melyek mindenáron valamilyen Földközi-tengeri kapcsolatot feltételeztek – például egy görög tervezőt, az alakzat precizitása miatt. Végül azonban a szakma elfogadta a tagadhatatlant: Stonehenge teljes mértékben az őshonos, neolit kori lakosság alkotása.
A vita innentől kezdve arra terelődött át, milyen társadalom alkothatta meg. Vajon valamilyen magasabb rendű kultúra – például egy törzsszövetség – szimbóluma lehetett, amely a státusz, a hatalom és az irányítás kifejezése volt?
Esetleg egy egalitárius világ központja volt, ahová távoli vidékekről is sereglettek az emberek kereskedni, ismerkedni és közös ünnepeken, szertartásokon részt venni? Egyik elméletet sem támasztja alá elegendő bizonyíték ahhoz, hogy biztos választ lehessen adni a kérdésekre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Életmentő Bibliák, frontkarácsony és katonai taxik – az első világháború különös történetei
- Elképesztő károkat okozott Szerbiának az osztrák-magyar csapatok megszállása
- A Nyugat hagyományait követve szervezte újjá az erdélyi irodalmi életet Kuncz Aladár
- Ágyúdörgés és harangzúgás kísérte az utolsó Habsburg uralkodó koronázását
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott
- Fegyverrel kényszerítették ki a Soproni népszavazást
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
