Jóval korábban érkezhettek az első emberek Észak-Amerikába, mint eddig véltük
2020. július 23. 16:28 MTI
Az eddig véltnél jóval korábban, már 30 ezer évvel ezelőtt megérkezhettek az első emberek a mai Észak-Amerika területére - állapították meg kutatók.
Korábban
A témában két különálló tanulmány is megjelent a héten a Nature című tudományos folyóiratban. Az egyik tanulmányban a közép-mexikói Zacatecas állam egyik hegyi barlangjában feltárt csaknem kétezer kőeszközről számoltak be a szakemberek.
Ciprian Ardelean, a Zacatecasi Autonóm Egyetem régésze szerint a mészkőből készült apró lemezkék és pengék húsvágásra, míg a kisméretű hegyek lándzsavégekként szolgálhattak.
A leletek korát 31 ezer és 12 500 év közé becsülik a kutatók. Ardelean szerint a barlangot évezredeken át használhatták téli menedékként a nomád vadászó-gyűjtögetők. A lelőhelyről nem sikerült emberi DNS-mintákat begyűjteniük a kutatóknak.
A Nature-ben közölt másik tanulmányt 42 észak-amerikai lelőhelyről származó leletre alapozták a szakemberek, valamint annak a földnyelvnek a fekvésére, amely Szibériát és Alaszkát kötötte össze a legutóbbi jégkorszak idején.
Ezen bizonyítékok alapján a kutatók úgy vélik, hogy az emberi jelenlét legalább a legutóbbi glaciális maximum - a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése - időszakáig, vagyis nagyjából 26 ezer - 19 ezer évvel ezelőttig nyúlik vissza a kontinensen.
Az emberi faj nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, ahonnan aztán szétszóródott a világba. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elfogadott nézetnek, amely szerint az első emberek - akiket a Clovis-kultúra képviselőinek tartanak - körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg Amerikába az említett földnyelven keresztül.
A mostani eredmények azt sugallják, hogy az emberek az eddig véltnél korábban megérkezhetett a kontinensre - néhányan közülük feltehetőleg hajózva és nem a földnyelven át -, és közülük jó páran utód nélkül halhattak meg.
Az Oxfordi Egyetem kutatója, Lorena Becerra-Valdivia szerint a kontinens népessége nagyjából 14 700 évvel ezelőtt kezdett jelentősen gyarapodni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét 2025.01.17.
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin 2025.01.17.
- Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt 2025.01.17.