Máig ismeretlen a véres kizljari túszdráma áldozatainak pontos száma
2020. január 9. 13:41 MTI
24 éve, az 1994-ben kirobbant első csecsen háború idején, 1996. január 9-én kezdődött az egyik legvéresebb kaukázusi terrorakció, melynek során csecsen lázadók mintegy kétezer túszt ejtettek a dagesztáni Kizljarban.
Korábban
A dagesztáni határtól csupán néhány kilométerre fekvő várost lerohanó, mintegy 200-300 fegyverest Szalman Radujev, Dzsohar Dudajev szakadár csecsen elnök veje vezette.
A csecsenek egy része hajnalban foglalta el a kizljari kórházat és szülőotthont, a túszokat az emeletekre terelték, és elbarikádozták magukat.
Egy másik osztaguk megrohamozta a pályaudvart, s körülzárta a helyi belügyi erők laktanyáját. A támadók az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről, és a polgári lakosok kivégzésével fenyegetőztek.
A moszkvai vezetés válságtanácskozása után Borisz Jelcin orosz elnök a leghatározottabb fellépést helyezte kilátásba "a törvényes rend helyreállítása érdekében", de a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat. Ám ezek rögtön meg is szakadtak, mert követeléseik nyomatékosítására a terroristák kivégeztek két túszt.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Radujev ezután sajtóértekezletet tartott az elfoglalt kórházban, és közölte, hogy Dudajev utasítását követve nem terrorakciót, hanem terv szerinti támadást hajtottak végre "katonai célpont" ellen. Azt is hozzátette, hogy ha megostromolják a kórházat, minden megölt harcosukért tíz túszt végeznek ki.
Egész éjszaka tartó alkudozás után, január 10-én hajnalban a csecsenek a foglyok többségét elengedték, és 165 túszukkal, 11 autóbuszon és két teherautón a csecsenföldi Gudermesz irányában elhagyták a várost.
A csecsen-dagesztáni határon a biztonsági erők megállították őket, ezután az 1200 lakosú Pervomajszkoje településen újabb túszokat ejtettek, és a különleges alakulatok támadásától tartva körkörös védelemre rendezkedtek be.
Moszkva ragaszkodott ahhoz, hogy a csecsenek engedjék szabadon túszaikat, mielőtt Csecsenföldre távoznának, emiatt patthelyzet alakult ki: folyt az alkudozás, de közben a szövetségi csapatok harckocsikkal megerősített kettős gyűrűvel vették körül a települést.
A csecsen fegyveresek az élő pajzsként az autóbuszokhoz kötözött túszok kivégzésével fenyegetőztek, akiknek száma a helybeliekkel együtt már mintegy 300-ra nőtt.
A környező települések mintegy másfélezer lakója maga akart tárgyalni a terroristákkal, s miután átverekedték magukat az első gyűrűn, közölték a csecsenekkel: ha elengedik a foglyokat, a csecsen határig sorfalat állva biztosítják a szabad elvonulást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője, Mihail Barszukov január 13-án ultimátumot adott a túszejtőknek. Ennek határidejét 14-én egy nappal meghosszabbították, de a terroristák nem tettek eleget a felszólításnak.
15-én reggel a biztonsági erők megrohamozták Pervomajszkojét, az FSZB szerint azért, mert a terroristák megkezdték a túszok legyilkolását. A támadók a nehéztüzérséget és légierőt is bevetették, majd házról házra folytatott, napokig elhúzódó küzdelem kezdődött.
A szövetségi erők 17-én feladták a próbálkozást, és a foglyok kivégzésére hivatkozva lövegek és rakéta-sorozatvetők bevetésével zárótüzet zúdítottak a településre, jóllehet ekkor még korántsem volt bizonyított az összes túsz halála, többségük feltételezhetően még életben volt.
18-án a csecsenek egy csoportja Radujev vezetésével váratlanul kitört a körbevett faluból, miközben a közeli Szovjetszkoje felől csecsen alakulat sietett felmentésükre.
[galeria_kep_25801]
20-30 fegyveresnek - köztük Radujevnek - sikerült átjutnia Csecsenföldre, sőt túszokat is magukkal hurcoltak. A biztonsági erők a kitörő fegyveresek többségével végeztek, a felmentő csapatot szétszórták, s még aznap megindították a döntő támadást.
Pontosan ma sem lehet tudni, hogy valójában hány fogoly szabadult ki, illetve hány halálos áldozatot követelt a túszdráma és a fegyveres összecsapás.
Az orosz vezetés sokszor egymásnak is ellentmondó adatai szerint a Pervomajszkoje körüli harcok során 40-90 túsz szabadult ki, a többi meghalt, illetve eltűnt.
A terroristák közül 29 még a kizljari támadás során, 153 Pervomajszkoje ostromában vesztette életét, és 39-en estek fogságba.
Az orosz erők vesztesége a hivatalos adatok szerint Kizljarban és Pervomajszkojében együttesen 35 halott és 135 sebesült volt.
Ugyanakkor Dzsohar Dudajev csecsen elnök szóvivője azt állította, hogy a felmentő egység folyosót nyitott, ezen keresztül távoztak Radujev emberei és a túszok.
Radujev már Csecsenföldről indítványozta, hogy a fogságában lévő túszokat cseréljék ki a Pervomajszkojében megsebesült és fogságba esett csecsenekre.
Január 22-én megállapodás született arról, hogy a csecsen fegyveresek Csecsenföld keleti részén, Novogroznij településen túszokat adnak át a dagesztáni hatóságoknak a Kizljarban és Pervomajszkoje településen elesett terroristák holttesteiért.
Miután a csecsenek megkapták 42 társuk holttestét, január 24-én 45 túsz szabadult ki a fogságból. Január 29-én, majd február 19-én a csecsenek orosz fogságba került 7 társukért cserébe szabadon engedték azt a 17 rendőrt is, akiket még Pervomajszkojéban ejtettek túszul.
Ezzel a Kizljarban kezdődött tragikus terrorakció lezárult, ám a csecsen terrorcselekmények még évekig napirenden maradtak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40