Négy elkövető után nyomoznak a drezdai műkincsrablás kapcsán

A két betörő mellett, akik a múzeumként működő drezdai uralkodói palotában (Residenzschloss) készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül.

A nyomozók közlése szerint a tetthelyen végzett munka nagyon időigényes, a betörők ugyanis kiürítettek egy poroltót, hogy eltüntessék nyomaikat.

Az Epaulette nevű különleges nyomozócsoporthoz eddig összesen 205 információ érkezett a lakosságtól, jelenleg ezeket is értékelik és fontossági sorrendben feldolgozzák. Emellett a többi biztonsági kamera felvételét is ellenőrzik.

Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába (Grünes Gewölbe) bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait.

Az elrabolt ékszerek között van egy nagyméretű gyémántbross, egy gyémántokkal kirakott váll-lap és más ékszerek.

A tárlókban őrzött mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából azonban hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot.

A rendőrség szerint a rablást profi bűnözők követték el, nem egyszerű betörésről van szó, hanem célirányos, jól előkészített bűncselekményről – mondta még kedden Olaf Richter, a nyomozás vezetője.

A rendőrség azonosította azt a gépkocsit, amelyet a rablók a meneküléskor használtak. Arról a kiégett gépkocsiról van szó, amelyet még hétfőn a kincstárhoz közeli egyik mélygarázsban megtaláltak. Az elkövetők a gépkocsi felgyújtásával a nyomokat akarták eltüntetni.

A Grünes Gewölbe igazgatója, Dirk Syndram szerint a betörést szinte elképzelhetetlennek tartották, biztonsági rendszerüket ugyanis néhány éve ellenőrizték és megfelelően működőnek találták.

Mint mondta, az is meglepő volt, milyen gyorsan tört be a vitrin üvege. “Ellentmondott annak, amit a biztonsági üveg gyártója állított” – hangoztatta. Elméletileg ugyanis 15 percre lett volna szükség ahhoz, hogy egy fejszével beszakítsák az üveget.

A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás – ékszer, dísztárgy, bútor – gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A palota és benne a kincstár a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.

A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, zárva marad – közölte Marion Ackerman múzeumigazgató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából