10 tény Marie Curie-ről

1. A lengyel származású Marie Curie (szül. Marie Skłodowska) a világon az első és mindeddig az egyetlen tudós, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Curie 1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

2. Mi több, Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert, ráadásul egy olyan korszakban, amikor a rangos kitüntetés várományosaira még csak férfiak szavazhattak. Az első díjat férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztottan kapta a radioaktivitás kutatásáért, a másodikat pedig a két radioaktív elem, a rádium és a polónium felfedezéséért.

3. A huszadik század elején a tudósok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a radioaktív sugárzás káros hatásairól. Curie az ágya melletti éjjeliszekrényén egy adag rádiumot tárolt, amely egyfajta éjjeli fényként funkcionált.

4. Curie tudományos jegyzeteit ólombevonatú dobozokban őrzik, mivel a papírlapok még jó ezer éven keresztül sugározni fognak.

5. Miután osztályelsőként befejezte középiskolai tanulmányait, az ifjú Marie a varsói egyetemen szerette volna folytatni tanulmányait, de az egyetem ekkor még nem fogadta el nők jelentkezését. A párizsi Sorbonne-ra viszont bejutott, így a lengyel hölgyből „francia tudós” lett.

6. Az első világháború folyamán Curie egy hordozható röntgenkészüléket fejlesztett ki, amely nagymértékben megkönnyítette a fronton dolgozó sebészek munkáját. A tudós nő még mentőautót is vezetett a nagy háború alatt, amely az általa kifejlesztett röntgenkészülékkel volt felszerelve.

7. Curie radon gázzal töltött fiolákat is előállított. Az üvegcsékben tárolt gázt fecskendőkkel a sebesültek szervezetébe juttatták, amellyel sterilizálni tudták a sebeket. A radonos gáz befecskendezésével és a mobil röntgen használatával egyes felmérések szerint úgy egymillió katona életét mentették meg a háború alatt.

8. Marie Curie még a tudományos munkáiért kapott kitüntetéseket, így a Nobel-díjakat is felajánlotta a francia államnak, hogy hozzájáruljon a háborús erőfeszítésekhez. A „trófeákat” végül nem olvasztották be; a Francia Nemzeti Bank udvariasan elhárította a nagylelkű ajánlatot.

9. Marie Curie lánya, Irène Joliot-Curie anyjához hasonlóan Nobel-díjat kapott. A jeles kitüntetést férjével Frédéric Joliot-Curie-vel megosztottan vehette át 1935-ben, a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.

10. Marie Curie 1934-ben aplasztikus anémiában hunyt el (a csontvelő elégtelen működése miatt nem termelődik megfelelő mennyiség vörösvérsejt). A betegség kialakulását azok a radioaktív anyagok okozták, amelyekkel Curie élete során dolgozott. A radioaktivitás káros hatását az élő szervezetre Curie sohasem ismerte el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Városligeti promenádok
• Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
• Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
• Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok