A mekkai zarándoklatot is teljesítette a legendás orientalista Germanus Gyula
2019. november 7. 15:13 MTI
40 éve, 1979. november 7-én halt meg Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író, utazó. A szó szoros értelmében haláláig dolgozott. Egy nappal kilencvenötödik születésnapja után hunyt el. Sosem jutott eszébe, hogy elhagyja Magyarországot, büszke volt magyarságára: hosszú külföldi útjain, az egész testet elfedő iszlám öltözék alatt mindig nála volt a magyar lobogó.
Korábban
1884. november 6-án született Budapesten. Német iparos- és kereskedő család sarja volt, apja bőrkereskedéssel foglalkozott. A történelem és a mesés Kelet iránt érdeklődő fiú maga kezdett törökül, majd perzsául és arabul tanulni.
A Budapesti Tudományegyetem történelem-latin szakán Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin is tanárai voltak. A Magyar Királyi Keleti Akadémia közvetítésével 1903-ban jutott el Isztambulba, ahol jogot tanult, de belekeveredett a szultán hatalmának megdöntésére, reformok bevezetésére törekvő ifjútörök mozgalomba is.
Ezért kémkedés vádjával börtönbe került, csak az osztrák konzul közbenjárására menekült meg az akasztófától.
Kiszabadulása után a bécsi és lipcsei egyetemen folytatta tanulmányait. 1907-ben avatták bölcsészdoktorrá arab-török nyelvészetből és irodalomból, valamint ókori történelemből, 1908-1911 között a British Museum keleti osztályán ösztöndíjasként kutathatott.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
1912-től török és arab nyelvet tanított Budapesten, a Keleti Akadémián. Az első világháború kitörése után a miniszterelnökség sajtóosztályán a külföldről érkezett sajtótermékek ellenőrzése volt a feladata.
A háború alatt többször járt az Osztrák-Magyar Monarchiával szövetséges Törökországban, a Dardanelláknál vívott török-angol ütközetben megsebesült és fogságba esett, de szabadon engedték.
Ekkor ismerkedett meg Musztafa Kemal pasa török tábornokkal, aki nem sokkal később a Török Köztársaság első elnöke lett, és aki később Kemal Atatürk, a törökök atyja néven vonult be a történelembe.
Germanust 1918-ban kinevezték a Keleti Akadémia rendes tanárává, s feleségül vette az írónő Hajnóczy Rózsát. Török, perzsa és arab nyelvi, iszlám művelődéstörténeti előadásokat tartott, török nyelvkönyvet is írt.
1928-ban a balatonfüredi gyógykezelésen tartózkodó Nobel-díjas indiai költő, Rabindranáth Tagore őt kérte fel, hogy az általa a nyugat-bengáliai Szantiniketánban alapított egyetemen szervezze meg az iszlámmal foglalkozó tanszéket.
Germanus feleségével három évet töltött a mai Bangladesben, kutatásairól könyvekben számolt be. Itt tért át az iszlám hitre, s felvette az Abdul Kerim, azaz a Kegyes Isten szolgája nevet.
A világhírű kairói Azhar mecsetiskolában töltött néhány hónap után 1935-ben egyik első európaiként végezte el a mekkai zarándoklatot, majd felkereste Mohamed próféta medinai sírját is. Ezzel elnyerte a háddzsi címet, amelyet csak a zarándoklatot elvégző muzulmánok birtokolhatnak.
Kalandokban bővelkedő utazásáról Allah Akbar! című, 1936-ban megjelent könyvében számolt be. 1939-ben matrózként bejárta Libanont és Egyiptomot, majd ismét elzarándokolt Mekkába és Medinába.
Első európaiként hatolt át karavánnal a Dsadak- és a Ghureir-vádin a szaúd-arábiai Rijád felé, az emberpróbáló utat épp hogy túlélte.
Teleki Pál miniszterelnök 1941-es halála után Germanust bízták meg a Keleti Intézet igazgatói teendőivel. A második világháború végén, 1944 júliusában felesége öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni, hogy férjének felmenői miatt muzulmán vallása ellenére ki kellett tűznie a sárga csillagot, Budapest ostroma idején lakásuk találatot kapott.
A háború után Germanus folytatta oktatómunkáját, és jelentős érdemeket szerzett a magyar lótenyésztés újjászervezésében is, amiért ki is tüntették.
1949 novemberétől a Pázmány Péter Tudományegyetem (a későbbi ELTE) bölcsészkarán tanított, 1958-ban ő lett az akkor alakuló Arab Irodalmi és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője.
A Kádár-korszak idején, 1958 és 1966 között - bár nem volt párttag - az egyetem képviseletében tagja lett az Országgyűlésnek, az egyetemről 1964-ben, nyolcvanéves korában vonult nyugdíjba.
Germanus még hetvenes éveiben is sokat utazott második feleségével, egykori tanítványával a muzulmán hitre ugyancsak áttért Kajári Katóval.
Eleget tett az alexandriai, a kairói, a damaszkuszi, az indiai egyetemek meghívásainak, 1965-ben harmadszor is elzarándokolt Mekkába. Ezekről az utazásokról ad összefoglalót az 1966-ban kiadott, Kelet fényei felé című kötetében.
Tudományos munkásságát világszerte ismerik és elismerik, sok tudós társaság fogadta tagjává. Személyes ismerősének tudhatta Fejszál szaúdi királyt, Gandhit, Nehrut, Nasszert és Arábiai Lawrence-t.
A törökön és arabon kívül kiválóan beszélt perzsául, azeriül, németül, olaszul, franciául, spanyolul, jártas volt a szláv és a skandináv nyelvekben is. Sosem jutott eszébe, hogy elhagyja Magyarországot, büszke volt magyarságára: hosszú külföldi útjain, az egész testet elfedő iszlám öltözék alatt mindig nála volt a magyar lobogó.
A szó szoros értelmében haláláig dolgozott. Egy nappal kilencvenötödik születésnapja után, 1979. november 7-én halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra muzulmán temetési szertartás szerint. Teljes tudományos hagyatéka Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban látható.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 15. A középkori magyar királyság megteremtése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/806.jpg)
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban 09:50
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám 09:05
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás tegnap
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok tegnap
- Önéletrajzi ihletésű volt Móricz Zsigmond egyik legnépszerűbb regénye, a Légy jó mindhalálig tegnap
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t tegnap
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik 2024.06.28.
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében 2024.06.28.