Vad kegyetlenséggel végezték ki a spanyolok az utolsó indián felkelés vezetőit

A perui hegyvidék indiánjait a spanyolok kemény adókkal sújtották, robotra is kötelezték, s számukra fölösleges árukat erőltettek rájuk. A nagybirtokok egyre terjeszkedtek az indián parasztok rovására. José Gabriel Tupac Amaru, az inkák leszármazottja, a dél- perui Tinta tartomány vezetője először a tartomány kormányzójánál, majd a cuzcói hatóságoknál, végül a limai alkirálynál próbálta elérni az indiánok helyzetének könnyítését. Több dokumentumban tájékoztatta az alkirályt a robot- és egyéb terhekről. Ezek eredménytelenek maradtak, de növelték az ő népszerűségét.

A szervezkedés 1778-ban indult meg, a felkelés 1780. november 4-én kezdődött, amikor Tupac Amaru kegyetlenkedése miatt letartóztatta, majd kivégeztette Antonio Arriaga tartományi tisztségviselőt. Az utolsó nagy spanyol-ellenes indián felkelést kezdetben a kreolok, a dél-amerikai születésű spanyolok egy része is támogatta. A lázadás a perui alkirályság területéről átterjedt a mai Bolívia és Argentína egy részére is.

Tupac Amaru 1780. november 16-án, az amerikai kontinensen elsőként eltörölte a rabszolgaságot. Sangara falunál másnap megverte a spanyol csapatokat, de nem vonult Cuzco ellen. Első nyilatkozataiban a király hű alattvalójának mondta magát, s igyekezett a kreol előkelők támogatását megtartani, de alvezérei inkább növelték bennük a félelmet. A cuzcói püspök kiátkozta őt és híveit is. 1781. januárban vetette fel a cuzcói alkirályság gondolatát, amely Peru függetlensége felé mutató lépés volt.

Márciusban már leveleiben inka királynak nevezte magát, s a peruiak kifejezést használta, amelybe a kreolok és meszticek is beletartoztak. A polgárháború során azonban a kreolok a spanyolok oldalára álltak, főleg a városi felkelések és a birtokok elvétele miatt. A függetlenségi harcból osztályháború lett. A csapatok dél felé nyomultak, de a nagyobb városokat, Punót, Arequipát, Potosit nem foglalták el. A spanyolok mozgósítottak, s nagyszámú indiánt sikerült fegyverbe állítaniuk.

1781. január 4-én kezdték meg a felkelők Cuzco ostromát, de a királyi csapatok összevonásának hírére 10-én visszavonultak. Március végén 17 ezer katona indult a felkelők ellen, s bekerítették őket. Április 6-án Tupac Amaru kitörése kudarcot vallott, s elfogták őt, családját és vezértársait is. Cuzcóban megkínozták és 1781. május 18-án kivégezték őket. A felkelés összecsapásai még soká folytatódtak, Tupac Amaru öccse, Diego Cristobal elfoglalta Punót, majd Soratát, s La Pazt is megostromolták. Innen csak októberben vonultak vissza. A harcok 1783-ig tartottak, az elfogott vezetőket a spanyolok vad kegyetlenséggel végezték ki. Az inka-dinasztia minden tagját megölték, egy kivételével. Juan Batuista Tupac Amaru 40 év rabság után 1822-ben tért vissza hazájába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról